Nyugdíj mellett korlátozott a munkavégzés

2008.03.22. 11:57

Idén számos olyan nyugdíjváltozás lépett hatályba, ami arra ösztönzi a korhatár alatti nyugdíjjogosultakat, hogy válasszanak: nyugdíjba vonulnak vagy tovább dolgoznak. A nyugdíj mellett ugyanis már nem mindenki végezhet korlátlanul munkát. Segítünk eligazodni a választási lehetőségek között.

Aki elérte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt (62 év), továbbra is korlátlanul dolgozhat (vagy vállalkozhat kiegészítő tevékenységként) a nyugdíja folyósítása mellett, a korlátozások elsősorban az előrehozott nyugdíjasokra és a rokkant nyugdíjasokra vonatkoznak. Aki azonban a nyugdíj folyósítása mellett munkát végez, számolnia kell azzal, hogy a megszerzett jövedelmét járulékfizetési kötelezettség terheli.

A nyugdíjas foglalkoztatottak a járulékalapot képező jövedelmük után 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot kötelesek fizetni. Ha a munkavégzés mellett a nyugdíjfolyósítás szünetel, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék is terheli a nyugdíjast, ennek mértéke 2008 január elsejétől 2 százalék. Tavaly április elsejétől a nyugdíjas foglalkoztatottnak is kell nyugdíjjárulékot fizetnie, ez 2008-ban 9,5 százalék.

A kiegészítő tevékenységet végző nyugdíjasok pedig a 9,5 százalékos nyugdíjjárulék mellett a megszerzett jövedelmüktől függetlenül havi 4350 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kötelesek fizetni - ez a kötelezettség az evásokra is vonatkozik.

A járulékfizetés ellentételezéseként viszont nyugdíjemelés jár (a nyugdíj folyósításának szünetelése esetén is), mégpedig évi 0,5 százalék.

Előrehozott nyugdíj melletti munka

Idén január elsejétől csak az mehet előrehozott öregségi nyugdíjba, aki ezzel egyidejűleg megszünteti a meglévő biztosítási jogviszonyát, azaz egyéb keresőtevékenységét. Annak azonban nincs akadálya, hogy a nyugdíjának megállapítását követően újabb biztosítási jogviszonyt létesítsen.

Az újonnan létesített jogviszonyában azonban nem érhet el bármekkora jövedelmet. Amennyiben ugyanis a keresőtevékenységből származó jövedelem az adott évben meghaladja a minimálbér tizenkétszeresét (éves keretösszeg), a nyugellátást kötelező szüneteltetni. Ha a keretösszeget decemberben lépi túl a nyugdíjas, akkor csak a decemberi nyugdíját kell visszafizetnie. Ez a kereseti korlátozás az öregségi nyugdíjkorhatár (62 év) betöltésével megszűnik, a nyugdíjkorhatár elérését követően bármennyit lehet keresni nyugdíj mellett is.

Fontos átmeneti szabály, hogy azok, akik 2007. december 31-éig előrehozott nyugdíjba vonultak, 2009. december 31-éig korlátlanul dolgozhatnak, a keresetkorlátozás rájuk csak 2010. január 1-től vonatkozik (feltéve, hogy addig nem érik el az öregségi nyugdíjkorhatárt).

Rokkantnyugdíj melletti munka

Azok, akik már 2007. december 31-én rokkantnyugdíjasok voltak, egyelőre változatlan feltételekkel dolgozhatnak. Az új szabályozás rájuk vonatkozóan csak 2009. január 1-jén lép hatályba. Azaz a nyugdíjfolyósítást csak akkor kell megszüntetni, ha a rokkantnyugdíjas rendszeresen dolgozik és a keresete 4 hónap óta lényegesen nem kevesebb annál, mint amennyit a megrokkanás előtti munkakörében elérhetne. Lényegesen kevesebb a kereset, ha a különbség legalább 20 százalék.

Szigorúbb szabályok vonatkoznak azokra, akik 2008. január 1. után lettek rokkantnyugdíjasok. A munka melletti nyugdíj folyósítását meg kell szüntetni, ha hat egymást követő hónapban a személyi jövedelemadóval és az egyéni járulékokkal csökkentett kereset havi átlaga meghaladja a rokkantnyugdíj alapját képező havi átlagkereset 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori minimálbért. Azaz rokkantnyugdíj mellett is legfeljebb a minimálbért lehet megkeresni. Ez a szigorítás jövőre hatályos lesz azokra is, akik 2008 előtt mentek rokkantnyugdíjba.

KAPCSOLÓDÓ CIKK