Akár a Metro-kártyát is ellenőrzi az APEH

2008.08.26. 11:54

Már arra is figyelni kell, hogy a Metro-kártyáját kinek adja kölcsön az ember. Az áruház nyilvántartása szerint ugyanis az összes vásárlás olyan, mintha magunk bonyolítottuk volna le. Egy esetleges vagyonosodási vizsgálat során pedig nem tudjuk majd bizonyítani, hogy nem mi költöttük el az összes pénzt - olvasható az APEH szaklapjának augusztusi számában megjelent cikkben.

A vagyonosodási vizsgálat során az adóhatóságnak azt kell felderítenie, hogy az adott időszakban bekövetkezett vagyongyarapodás és a megélhetésre fordított kiadások összhangban állnak-e a bevallott, illetve az adómentes, vagy bevallási kötelezettség alá nem eső (például kölcsön, ajándék, örökség stb.) jövedelmekkel. Az egészet úgy kell elképzelni, mint egy mérleget. Ha a két serpenyő egyensúlyban van, akkor nyugodtan hátradőlhetünk a karosszékünkben. Ellenben, ha a vagyongyarapodást és az életvitelre fordított kiadást tartalmazó serpenyő nehezebb a másiknál, akkor bizony van miért aggódnunk - mutat rá a vizsgálatokkal foglalkozó írás.

A vagyonnövekedés feltérképezése során elsősorban a nagyobb értéket képviselő vagyontárgyakat veszik számba az ellenőrök. Ide tartoznak az ingatlanok, a gépjárművek és a vízi közlekedési eszközök (motorcsónak, vitorlás, jacht), az értékesebb ingóságok, a bankbetétek, egyéb megtakarítások és a folyószámlák. Ezek azok a tételek, amelyeket a revizorok akkor is viszonylag könnyedén fel tudnak deríteni, ha a vizsgált személy nem tesz említést róluk, hiszen az érintett szervezeteket - földhivatalokat, építési hatóságokat, közlekedési nyilvántartót, bankokat, hitelintézeteket - adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A hírekkel ellentétben ugyanakkor az utazási irodák nem jelentik az adóhatóságnak a nagy értékű utakra befizetők adatait. Nem kizárt azonban, hogy egy-egy komolyabb külföldi utazás költségét mégis is beleveszik a vagyonmérlegbe, de az adatokat ilyenkor sem az utazási irodáktól szerzik be, hanem például a bankszámlaforgalom alakulásából - állítja az Adóvilág szaklap.

A megélhetési költségeket is pontosan megbecsülik

A másik sarkalatos pont az életvitelre fordított kiadásoké, amiről elsősorban az adózónak kell nyilatkoznia, pontosan megjelölve, hogy mennyi az életvitelre fordított havi költsége. Az adóhatóság tapasztalatai szerint az eljárások több mint 80 százalékában az adózók nem válaszolnak pontosan erre a kérdésre, de gyakran előfordul az is, hogy túl alacsony összeget jelölnek meg. Ilyenkor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által megállapított létminimumot veszik figyelembe a revizorok. 2006-ban egy egyedülálló létminimuma 60 128 forint volt, míg egy házaspár esetében 105 224, egy kétgyermekes család esetében pedig 174 371 forint volt az egy háztartásra jutó költség. Ezek az adatok azonban csak kiindulópontként szolgálnak, mivel a létminimum összege kizárólag az alapvető szükségleteket fedezi.

Számításba vesznek ezen felül minden olyan kiadást, ami az adott háztartást havonta terheli, beleértve a különféle biztosítások díját vagy az autó, vitorlás fenntartási költségeit, a medence fűtési díját, de az átlagtól eltérő, kiugróan magas rezsiköltségeket és egyéb rendszeres kiadásokat (például a gyermekek magániskolájának a költségét) is. Az autóval kapcsolatban az ellenőrök egyebek mellett azt is igyekeznek felderíteni, hogy milyen gyakran használják (rendszeresen vagy csak hétvégenként), illetve hogy milyen távolságokat tesznek meg vele.

Érdemes a bankkártyás vásárlásokra is jobban odafigyelni, mert a bankszámla vizsgálata során könnyen felfedezhető, ha az adózó családja hetente egy-kétszázezer forintos nagybevásárlást intéz. Éppen ezért meg kell gondolni, hogy mikor adjuk kölcsön a barátainknak vagy a szomszédoknak a Metro-kártyát, mivel az összes vásárlás úgy jelenik meg, mintha a kártya tulajdonosa bonyolította volna le. Az Adóvilágban megjelent cikk szerint ilyen megállapítás konkrét esetben is született már, ráadásul az érintettnek a bíróság előtt sem sikerült bizonyítania, hogy a kártyáját többször kölcsönadta.

A létminimum alatt is lehet élni, csak bizonyítani kell

Elképzelhető, hogy az életvitelre fordított kiadás kevesebb a KSH által meghatározott összegnél, ezt azonban hitelt érdemlően bizonyítani kell. Ilyen lehet, mondjuk, ha a szülőkkel egy háztartásban élnek a fiatalok, így rezsit nem kell fizetniük, és a szülők fedezik az élelmezési költségeket is. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy mindezt csak akkor fogadja el az APEH, ha a nyilatkozatnak megfelelő valóságalapja van. Megvizsgálják tehát a szülők jövedelmét, és ha azt állapítják meg, hogy mindketten nyugdíjasok, az ellátásuk pedig alig haladja meg a nyugdíjminimumot, akkor természetesen a létminimum adataiból fognak a vizsgálat során kiindulni.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK