Vágólapra másolva!
Az utóbbi években az elszálló infláció jelentett problémát a gazdasági döntéshozóknak, a pénzügyi szektorból induló gazdasági válság miatt visszaeső gazdasági teljesítmény, nulla százalék felé haladó alapkamatok nyomán azonban nem az árak emelkedése, hanem csökkenése, vagyis a defláció okozhat problémát.
Vágólapra másolva!

A világgazdasága miatt, számos országban recesszióra, azaz visszaesésre lehet számítani.

Ebben a környezetben az utóbbi években elsősorban a növekvő olajár és a dráguló élelmiszerek miatt szinte első számú közellenségként kezelt infláció is lassulni fog. Sőt, egyes államokban elképzelhető a negatív irányú változás, az árak csökkenésnek indulhatnak, azaz kialakul a defláció.

Elsőre nem az, aminek látszik

A lakosság szemszögéből első látásra a defláció nem tűnik negatív jelenségnek. A fogyasztói árak ugyanis a szokásos emelkedés helyett csökkennek. Természetesen ez nem minden termékre igaz, hanem a statisztikusok által használt inflációs kosár egészére.

Előfordulhat, hogy egy adott esztendőben, mondjuk az időjárás miatt az élelmiszerek ára emelkedik, míg egyes tartós fogyasztási cikkek, mondjuk a tévék, az energiahordozók vagy akár a szolgáltatások ára csökken.

Az első időszakban tehát a defláció az egyszerű fogyasztó számára még pozitívnak is tekinthető, azonban hosszabb távon komoly problémákat okoz. A csökkenő kereslet és árak a cégeket leépítésekre kényszerítik, így a munkanélküliség erősen megnőhet, a gazdasági növekedés lelassul, a bérek pedig nem emelkednek.

Magyarországon nemigen van rá esély

Bár több országban valós veszély lehet a defláció, ám Magyarországon ennek a valószínűsége hatványozottan alacsonyabb - több tényező miatt.

Egyrészt a magyar inflációs környezet hosszú évtizedek óta magas, így szakszóval élve, az inflációs várakozások "beragadtak", gyakran sokkal magasabb inflációval számolnak a piaci résztvevők, mint ami a valós. Ez nálunk lelassítja az infláció csökkenését - mondta az [origo] megkeresésére Gerendás János, az Axa Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. makrogazdasági elemzője. (A jelenleg érvényes, jövő évre szóló prognózisok az inflációt itthon 3-4 százalékra teszik, ez messze van a deflációt jelentő szinttől.)

Lényeges, hogy a kormányzatok is gyakran nyúlnak itthon az infláció eszközéhez, hiszen annak mesterséges - hatósági árak által hajtott - növelésével a költségvetés számait javítani lehet. Nem véletlenül hívják az inflációt a szegények adójának is.

Az infláció emelkedése különösen hátrányosan érinti a kiszolgáltatott társadalmi rétegeket, többek között az alacsony jövedelműeket, munkanélkülieket. Ők ugyanis sokkal nehezebben tudják érdekeiket érvényesíteni, így nehezebben tudnak lépést tartani az áremelkedés ütemével. A statisztikák is arra utalnak, hogy az infláció emelkedését a nyugdíj, a munkanélküli segély lassan követi.