Jogi tanácsok: vállalkozás, adózás, járulékfizetés

Mi minősül kényszervállalkozásnak, mennyi és milyen adót, járulékot kell fizetni az egyéni vállalkozónak, kaphatnak-e munkáltatói kölcsönt a társasági tagok, van-e cégneve az egyéni vállalkozónak, jár-e adójóváírás a bt beltagjának? Jogi tanácsadóink folyamatosan válaszolnak olvasóink leveleire, ma induló hat részes sorozatunkban ezekből válogatunk.

Fiam csak úgy tudott volna elhelyezkedni egy intézményben, ha kiváltja az egyéni vállalkozói igazolványt. Ezt elkerülendő, az én betéti társaságomba felvettem alkalmazottként (több alkalmazottam nincs), és én kötöttem az intézménnyel a vállalkozói szerződést a feladat elvégzésére. A fiam végzi ott a munkát, mint a bt. alkalmazottja. A nálam bejelentett bér után, mint munkáltatója én fizetem a járulékokat. Megengedik-e ezt a jogszabályok? Az intézmény részéről törvényes-e az ilyen foglalkoztatás, vagy ez is kényszervállalkozásnak minősül?

Álláspontom szerint ez a foglalkoztatási forma nem minősül kényszervállalkozásnak, ugyanis a fia a betéti társasággal és nem az intézménnyel áll munkaviszonyban, s valószínűsítem, hogy a betéti társaság nem kizárólag ennek a munkának az elvégzésére alakult. Javaslom, hogy olvassa el a témával részletesen foglalkozó cikkünket.

Százezer forint kényszervállalkozásban?

A leendő munkahelyemen azt mondták, ki kéne váltanom a vállalkozóit, mert akkor többet keresnék. Ennél a cégnél telefonmarketinges lennék, és bruttó százezer forintot fizetnének. Én Sok rosszat hallottam az egyéni vállalkozásról, adjon tanácsot, bele merjek vágni? A számlázott százezer forintból mennyi marad meg, és hogyan kell adóznom (havonta vagy évente)?

Amennyiben kétségei lennének az egyéni vállalkozást illetően, akkor megnyugodhat, mert teljesen legális vállalkozási forma. Valóban gyakran előfordul, hogy költségtakarékossági okokból munkaviszony helyett megbízási jogviszonyban történik a foglalkoztatás. Ez önmagában nem jogellenes akkor, ha a jogviszony tényleges tartalma is megbízási jellegű. Olvassa el cikkünket a kényszervállalkozásokról. Önnek kell eldöntenie, hogy melyik megoldást választja. Amennyiben egyéni vállalkozást kíván folytatni, annak működéséről és alapítási költségeiről bővebben olvashat cikkeinkben.

Az egyéni vállalkozók a személyi jövedelemadó hatálya alá tartoznak, adózásuk azonban a magánszemélyekhez képest speciális szabályok szerint történik. Járulékokat negyedévente legalább a minimálbér alapulvételével kell fizetni. Amennyiben egyéni vállalkozóként százezer forintról ad számlát, akkor az 50000 forintos minimálbér után mindenképpen meg kell fizetnie a járulékokat (29 százalék tb-járulék +11 százalék egyéni járulék), valamint legalább 20 százalékos mértékű személyi jövedelemadót. Ez azt jelenti, hogy minimum 30000 forint közteherrel kell számolnia. Amennyiben a fennmaradó 50 ezer forinttal szemben költségeket tud igazolni, akkor már teherrel nem kell számolnia. Azt, hogy a vállalkozásában milyen költségeket tud elszámolni, könyvelőjétől kérdezze meg. Javaslom, hogy olvassa el a válallakozói személyi jövedelemadózásról és a járulékfzetésről szóló cikkeinket is.

A bt. egyetlen beltagja nem állhat munkaviszonyban a társasággal

Férjemmel közösen alapítottunk egy betéti társaságot, amelyben én vagyok a beltag, férjem a kültag (mivel mellette egyéni vállalkozó is). Alkalmazottunk nincs. A gyes lejárta után, amennyiben nem találok munkahelyet, a bt-ben szeretnék dolgozni. Azt olvastam, hogy munkaviszonyt nem létesíthetek, mivel beltagként én gyakorlom a munkáltatói jogokat, illetve megbízásos jogviszony sem jöhet szóba. Milyen formában végezhetek munkát a bt-ben, ha azt szeretném, hogy társadalombiztosítási szempontból biztosított maradjak? Kell-e ezzel kapcsolatban a társasági szerződést módosítani?

A társasági szerződés módosítására főszabályként nincs szükség, kivéve, ha éppen azt tartalmazza, hogy a beltag a személyes közreműködését munkaviszony vagy megbízási jgoviszony keretében végzi. Ha kifejezetten ilyen kikötés nincs, nem kell módosítani. Abban azonban igaza van, hogy egyetlen beltagként nem állhat munkaviszonyban a társasággal.

A bt. beltagja a személyes közreműködését társadalombiztosítási szempontból úgynevezett társas vállalkozóként teljesíti, ha nem áll (állhat) sem munkaviszonyban, sem megbízási viszonyban a saját cégével. Ez azt jelenti, hogy legalább a minimálbér után akkor is köteles járulékokat fizetni, ha személyes közreműködéséért a társaságától ellenértéket nem kap. Nincs tehát akadálya annak, hogy a gyes lejárta után továbbra is biztosított maradjon.

Könyvkiadás egyéni vállalkozóként

Egyéni vállalkozóként foglalkhozhatok-e könyvkiadással, mint tevékenységi körrel, avagy minimum betéti társaságot kell alapítanom?

Egyéni vállalkozóként is lehet könyvkiadással foglalkozni, az más kérdés, hogy adózás szempontjából nem biztos, hogy célszerű, de ezt beszélje meg könyvelővel. A vállalkozásalapításról tájékozódjon Vállalkozás rovatunkban.

Járulékfizetési kötelezettség bt-beltagként

Szeretném megtudni, hogy most alakuló betéti társaságnál a beltagnak milyen kötelező havi bér után kell meghatározni a tb-járulékokat. Hol lehet utánajárni annak, hogy 6, vagy 8 órás napi munkaidővel kel -e számolni?

A társas vállalkozás beltagjának, amennyiben nem munkaviszonyban áll a társasággal, akkor tagsági jogviszonya alapján legalább a minimálbér (50000 Ft) után meg kell fizetnie a járulékokat. Amennyiben a beltagnak van máshol heti 36 órát elérő foglalkoztatási jogiszonya, akkor a társaságban csak a ténylegesen elért (illetve kifizetett) jövedelem után kell megfizetnie a járulékokat.

Munkáltatói kölcsön a vállalkozás tagjainak

Azt szeretném megtudni, hogy amennyiben a házaspár fele-fele arányban tulajdonosai egy Kft-nek, kaphatnak-e saját cégüktől munkáltatói támogatást (visszatérítendő kamatmentest, és vissza nem térítendőt).

Munkáltatói kölcsönt csak akkor kaphatnak, ha alkalmazottai is a kft-nek, ugyanis ez csak munkaviszonyban értelmezhető.

Kiegészítő tevékenység rokkantnyugdíjasként

Rokkant nyugdíjas vagyok, kell-e tb-járulékot fizetnem, ha vállalkozói igazolványt váltok ki?Mennyit és hogyan adózok majd a vállalkozói tevékenységem után?

Rokkantnyugdíjasként kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozónak minősül, ezért társadalombiztosítási- és nyugdíjjárulékot nem kell fizetnie a vállalkozása után, kizárólag az 5 százalékos mértékű baleseti járulékot. Az adófizetési kötelezettség kérdésében forduljon könyvelőhöz, ugyanis választhat átalányadózást is. Egyébként a vállalkozói személyi jövedelemadó a vállalkozói jövedelem után 18 százalék, emellett a vállalkozói kivét (bér) után is meg kell fizetni a személyi jövedelemadó adóelőleget, az adóelőleg fizetési szabályok szerint.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK