Zuhanó forint és tőzsde - heti összkép

2008.10.23. 9:54

Tovább esett a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a rövid héten is. A BUX értéke 1013 ponttal, 7,8 százalékkal csökkent, 11 916 ponton zárt, ami négyéves mélypontot jelent: az index utoljára 2004 szeptemberében járt 12 ezer pont alatt. A forint is gyengélkedett.

A tavaly júliusban elért 30 118 pontos történelmi csúcsához képest a BUX 60 százalékot esett, a 2007. év végi 26 236 pontos értékénél pedig 55 százalékkal alacsonyabban állt szerdán.

Az elmúlt héten mindössze három napon volt kereskedés a budapesti börzén a négynapos ünnepi hétvége miatt, így a csütörtöki és pénteki nemzetközi piaci események legfeljebb a jövő héten érződhetnek a BÉT-en. Piaci elemzők ugyanakkor már a hét elején arról beszéltek, hogy a BUX mozgása az utóbbi néhány napban nem volt köthető a nemzetközi trendhez, és a magyar tőzsde alulteljesít az európai börzékhez képest. A BUX teljesítményét elsősorban az OTP árfolyamesése határozta meg, a bankpapír kereskedését hétfőn és kedden is szüneteltetni kellett néhány percig a 10 százalékot meghaladó árfolyamcsökkenés miatt. Szerdán a Mol esése is elérte a felfüggesztési limitet.

Móró Tamás a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője ugyanakkor úgy véli, a régiós devizák és tőzsdeindexek teljesítményével összehasonlítva a forint zuhanása ugyan kilóg a sorból, a magyar részvénypiac azonban nem áll rosszabbul, mint a régiós vagy akár a szélesebben vett fejlődő piacok.

A szakember elemzésében kifejti: "Bár kár lenne tagadni meglévő problémáinkat, ezzel együtt messze nem arról van szó, hogy csak minket bántanak, esik minden fejlődő részvénypiac és minden deviza. A sorból csak a dollárral szemben kereskedett rubel lóg ki ..."

Véleménye szerint a pánik nem Magyarország-specifikus, hanem egyszerűen menekül a tőke a kockázatosabbnak ítélt fejlődő piacokról a fejlett piacokra, ha pedig még nagyobb a baj, akkor a dollárba. Éppen emiatt egyrészt gyengülnek a fejlődő piaci devizák az euróval szemben, másrészt az euró is durván gyengül a dollárhoz képest. Móró Tamás szerint az igazán nagy problémát az jelentené, ha az euró árfolyama tartósan 300-320 forint felett maradna, ami nem kizárható forgatókönyv. Ez egyben azt is jelentené, hogy a többi régiós deviza is esne, azaz komoly regionális problémával kellene szembenéznünk.

Ugyanakkor az elemző nem ezt tartja a legvalószínűbb kifejletnek. Mint írja: "a további drasztikus esés sok piaci szereplőnek nem érdeke, nemcsak Magyarországon és a többi kelet-európai országban, hanem az EU fejlett részében sem, gondoljunk csak a hazai bankok többségét birtokló külföldi pénzintézetekre."

A világban és Magyarországon is folytatódnak az állami intézkedések a pénzügyi válság hullámainak semlegesítésére, ám a világ vezető tőkepiacai már inkább azokra a jelekre figyelnek, amelyek a válság reálgazdaságra gyakorolt hatására utalnak. Ez utóbbira figyelmeztetett Nicolas Sarkozy francia elnök is, aki szerint az unióban a pénzügyi után most meg kell fontolni egy közös gazdasági válasz kidolgozásának lehetőségét. A francia államfő az Európai Parlament keddi strasbourgi plenáris ülésén azt javasolta, hogy az Európai Unió tagországai hozzanak létre állami befektetési alapokat, amelyek révén elkerülhetővé válik, hogy a pénzügyi válság miatt bajba került cégek külföldi kézbe kerüljenek.

A forint kedden délután újabb határt lépett át a gyengülésben: az eurót a nemzetközi piacokon már 280 forint fölött jegyezték, majd a következő napon a budapesti bankközi piacon is e szint fölé emelkedett az árfolyam. Az MNB szerdán 11 órakor azonnali hatállyal 11,5 százalékra emelte az addig 8,5 százalékos irányadó kamatot - amelyet hétfőn még a monetáris tanács tagjainak egyhangú döntésével változatlan szinten hagyott. Piaci elemzők a jegybank lépését úgy kommentálták, hogy a forint árfolyama átlépte azt a szintet, amit a jegybank tolerálni tudott volna. A jegybanki lépés után a forint erős kilengésekkel ugyan, de erősödésnek indult, és szerdán délután 275 forint/euró körüli szinten stabilizálódott az árfolyam.

A Budapesti Értéktőzsdén a vezető részvények újabb veszteségeket könyveltek el a múlt héten, a Richter kivételével, amely erősödni tudott. A heti forgalom 87,5 milliárd forintot ért el, míg az előző héten 182 milliárd forint értékben születtek üzletek. A forgalom 60 százalékát az OTP, 22 százalékát a Mol részvények adásvétele adta.