V4 és balti országok: Központban a válság

A pénzügyi és gazdasági válságról, az energetikai és klímavédelmi együttműködésről és a keleti szomszédságpolitikáról tárgyaltak egyebek között a visegrádi és balti országok miniszterelnökei szerdán, a lengyel fővárosban rendezett találkozójukon - hangzott el a varsói találkozót követő záró sajtóértekezleten.

Ez volt az első alkalom, hogy a négy visegrádi ország (Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia) miniszterelnökei bevonták a három balti állam - Észtország, Lettország és Litvánia - kormányfőit tanácskozásukba. Egyetértés volt abban, hogy ezt a formulát érdemes volna folytatni a jövőben is.

Egyetértettek abban, hogy a pénzügyi válság kezelése érdekében erősíteni kell a pénzügyi ellenőrzést, egészséges egyensúlyt teremtve a nemzeti és európai ellenőrzés között. Felkérték a lengyel miniszterelnököt, mint a V4-es csoport soros elnökét: hozza az Európai Tanács vezetőinek tudomására, hogy a visegrádi és balti országok részt akarnak venni abban a folyamatban, mely november 15-én indul el Washingtonban a G20-csoport tanácskozásával a válság leküzdésére, egy új pénzügyi világrend kialakítására. Mint Gyurcsány Ferenc mondta, "nem követni, hanem alakítani akarjuk ezeket a folyamatokat".

A kormányfők fontosnak tekintik az együttműködést az energiabiztonság és a klímavédelem érdekében, és ezeken a területeken közös javaslatokat akarnak megfogalmazni. Mirek Topolánek cseh kormányfő hangsúlyozta, hogy a 2009. január elsején kezdődő cseh EU-elnökség egyik fő prioritása az energiakérdés lesz. Kiemelték a közös fellépés, a közös álláspontok kialakításának fontosságát, még akkor is, ha az eltérő érdekek miatt ez esetenként nem könnyű. A keleti szomszédpolitika vonatkozásában a miniszterelnökök az új keleti partnerséget hangsúlyozták, és tervbe vették egy koordinátori intézmény kialakítását.