Csődbe került a Saab

2009.02.20. 12:03

Csődvédelmet kért a svéd Saab autógyár, amely anyavállalatához, az amerikai General Motorshoz (GM) hasonlóan súlyos anyagi gondokkal küszködik. A csődvédelem lehetővé teszi a Saab számára, hogy kidolgozza az életben maradáshoz szükséges átalakítási terveket.

Maga a GM is egy átszervezés kapcsán válna meg a Saabtól: az amerikai pénzügyminisztériumnak benyújtott terve alapján a Saab 2010 januárjától önálló vállalatként működhetne. Ez nagy könnyebbség lenne a GM-nek, ugyanis a Saab már évek óta csak teher. Egyedül 2007-ben 2,19 milliárd svéd korona veszteséget sikerült összehozniuk a svédeknek.

A Saab új pénzt is szeretne bevonni a vállalkozásba, közleménye szerint magán és állami forrásból egyaránt. A svéd kormány azonban elutasította ezt a javaslatot. A svéd ipari miniszter kijelentette, hogy a kormány nem veszi meg, nem államosítja a Saabot, sőt, semmiféle segítséget sem akar adni, mivelhogy a Saab jövőjéért a GM felelős, és nem a svéd kormány.

Svéd lapértesülések szerint a GM 400 millió dollárt akart a Saabba fektetni, ha az állam hozzá tette volna a maga 590 millió dollárját. Mivel az üzlet nem valósul meg, a megmaradt négy ezer dolgozó helyzete a közeljövőben bizonytalan lesz.

Wallenbergék nem nyilatkoznak a Saabról

A GM már tavaly decemberben a Saab eladását fontolgatta, pedig csak 2000-ben vásárolta fel teljesen a céget. Akkor még olyan nevek érdeklődtek, mint a német BMW, a francia Renault, vagy az indiai Tata Motors. Azonban további hírek, hogy komolyak lennének a vásárlási szándékok, azóta sem érkeztek.

A svéd Investor AB, a Saab korábbi tulajdonosa a CNN Money szerint nem kommentálta, hogy hajlandó volna-e visszavásárolni a Saabot a GM-től. (Az Investor a Wallenberg család holdingvállalata.)

A Chrysler mégis fúzionálna a GM-mel?

Szintén pénteki hír, hogy a GM amerikai riválisa, a szintén fennmaradásáért küzdő Chrysler várhatóan hivatalosan is ismét felveti a két nagy cég egyesülését. A GM tavaly novemberben már elutasította a fúziót, és a Bloomberg hírügynökség szerint csak akkor lesz erre hajlandó, ha külső tényezők - ilyen lehet például az amerikai kormányzat - próbálják erre rábírni.