Lettország az új leggyengébb láncszem

Magyarország lekerült a szégyenpadról és Lettországnak adta át a korántsem megtisztelő pozíciót, miután a lett pénzügyminisztériumnak egyetlen államkötvényt sem sikerült értékesítenie a szerdai árverésén. Az egyébként is a válsággal küzdő lett gazdaságot és valutát az újabb kudarc gyakorlatilag a szakadék széléig lökte.

• Itt olvashatja a válság híreit!

A gazdasági válság hatására mára kevés országban lehet optimista közhangulatról beszélni, de az elmúlt időszakban Lettország az EU-hoz, a régióhoz, vagy akár közvetlen szomszédaihoz viszonyítva is minden szempontból alulteljesített.

A 2,2 millió lakosú balti állam 2008-ban még 34 milliárd dollár értékű bruttó hazai össztermékkel (GDP) büszkélkedhetett, de az idei év első negyedévében már zuhanni kezdett a gazdaság. Éves szinten számolva most a GDP 17 százalékos csökkenését várják az országtól.

A szerencsésebb (és nagyobb) nyugati államokkal ellentétben a lett kormány nem tudott a gazdaság segítségére sietni. A kormány a a GDP-nek már a 9,2 százalékát elérő államháztartási hiánnyal küzd - pedig csak 5 százalékosra várták. Ezeket a problémákat súlyosbították a mostani események.

Többlet források bevonása végett a pénzügyminisztérium júliusban lejáró 20 millió lat (40 millió dollár) és szeptemberben, decemberben, illetve jövő júniusban lejáró 10-10 millió lat értékű állampapírt próbált értékesíteni, de a terv visszafele sült el. Az aukció első körben teljesen sikertelen volt, így pénz helyett csak pánikot sikerült begyűjteni a kormánynak.

Füstbement terv

Minden jel szerint nagyon komoly következményei lesznek a megbukott aukciónak a szomszédos államok mellett magára Lettországra nézve is. Riga a saját valutáját, a latot, a függetlensége elnyerése óta (1991) az euró (illetve az azt megelőző ecu) árfolyamához kötötte, de most egyre nagyobb a leértékelési nyomás és felvetődött, hogy teljesen el kellene hagyni az euróhoz való kötöttséget.

Ezt a lett kormány elutasítja és ebben támogatást kapott az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) is, de magukat a piaci szereplőket nem sikerült meggyőzni. A kereskedők azonnali eladásokba kezdtek és elemzők szerint a lat 30 százalékot is veszíthet értékéből az euróval szemben a közeljövőben, de egy éven belül az 50 százalékos gyengülés is elképzelhető.

A rossz hírek hatására a hitelek kamatrátái is megugrottak. A központi bank számításai szerint a bankok közti egy napos hitelezések kamata 16,8 százalékon áll. Az IMF 7,5 milliárd eurós készenléti hitelkeretét viszont nem tudják felhasználni a lettek, mivel az IMF nem utalta át a hitel következő részletét, a pótköltségvetés részleteire várva.

A jelenlegi helyzet alapján gyakorlatilag mindegy, hogy a lett kormány mit állít, Nick Chamie az RBC Capital Markets elemzője szerint a lat leértékelésénél "nem az a kérdés, hogy lesz-e, hanem az, hogy mikor". Chamie felhívta rá a figyelmet, hogy a "kór" most tovább terjedhet. "Ez egy olyan téma lesz, ami velünk marad a következő egy, esetleg két évben. A nagy külföldi adósságállomány, ami Közép- és Kelet-Európát jellemzi, nem fog eltűnni pár hónap alatt."

Régiós hatások

A lett eseményeket elsősorban olyan országokban fogják megérezni, ahol a devizák szintén az euróhoz vannak kötve. Ilyen államok Litvánia, Észtország, Bulgária. Ezek mellett a tágabb régió más országai is megérzik majd a változásokat. A napokban a lengyel zloty és a magyar forint is veszített értékéből az euróval szemben a lett hírek hallatán.

A tovagyűrűzés veszélyét a lett központi bank is felismerte, ugyanis felszólította a lengyel tisztviselőket és más közgazdászokat, hogy "viselkedjenek felelős módon, szavakban és tettekben egyaránt" mikor a lett nemzeti valutáról nyilatkoznak.

Lettországon kívül akik a legtöbbet azonban mégsem az újonnan csatlakozott EU tagállamok veszíthetik a mostani bizonytalanságon, hanem a földrajzilag közeli Svédország. A svéd bankok jelentős összegeket fektetettek be a balti államokban, és mára a piacok fele az ő felügyeletük van.

Svéd bankok a Baltikumban

A nagy pénzügyi kintlévőségük miatt a svéd bankok most "ott ragadtak" a Baltikumban, akárcsak Magyarország esetében korábban az olasz és osztrák tulajdonú pénzintézetek. Túl sokat fektettek be ahhoz, hogy hirtelenjében biztonságban ki tudjanak vonulni.

A svéd bankok közül a Swedbank AB és a Skandinaviska Enskilda Banken AB részvényei erősen veszítettek értékükből a tőzsdén az elmúlt két hétben (22, illetve 16 százalékot), amióta egyre több viharfelhő gyűlt össze a lett gazdaság fölött. Amennyiben bekövetkezik a lat leértékelése, a bankoknak csak rosszabb lesz.

A bankok euróban nyújtottak hitelt a lett polgároknak, akik azt hazai valutájukból fizetik vissza (újabb párhuzam Magyarországgal). Ha esik a lat jegyzése, nehezen lesznek törleszthetőek a hitelek és megnő a fizetésképtelen ügyfelek száma. Az EU azért támogatja a lett kormányt a valuta értékének megtartásában, hogy ezt elkerüljék.

Ennek ellenére a Swedbank már felkészült a leértékelésre. "Bárhogyan is döntsön a lett kormány, magabiztosak vagyunk a felkészültségünk miatt" - nyilatkozta Michael Wolf vezérigazgató a Wall Street Journalnak. Annyi szerinte is bizonyos, hogy a lett lakosság nagy kihívásokkal néz majd szembe és az ügyfeleknek nehéz lesz fizetniük.

A leértékelés - ha megtörténik - rövidtávon biztosan nehézséget okoz majd a bankoknak, de hosszú távon lehet, hogy nem járnak rosszul, kevesebb lesz ugyanis a bedőlt hitel. Mindenesetre a bankok érintettsége miatt a svéd korona stabilitása is veszélybe kerülhet a közeljövőben, mivel Svédország sem része az eurózónának.

Mit lehet tenni?

A lett kormány, hogy elkerülje a lat leértékelését, vészes gyorsasággal próbál tenni valamit. Csökkentenék a kiadásokat (a közszférában a fizetések például 30 százalékkal lennének alacsonyabbak) és reformokat vezetnének be, aminek része lenne kórházak és iskolák bezárása is.

Ezekkel a lépésekkel a kormány megkaphatná az IMF hitel márciusban elhalasztott 200 millió eurós részletét és a többi elmaradást is pótolnák. Az IMF és az Európai Unió illetékesei ezért is tárgyalnak a hétvégén Rigában, ott fog eldőlni, hogy mi lesz a következő hetek, hónapok menetrendje.

Valdis Dombrovskis miniszterelnöknek viszont nagyon óvatosnak kell lennie. Míg a külföldi befektetőket bűvöli és az azonnali leértékelés ellen érvel, a szavazókra is figyelnie kell. Ha elfogadják megszorításokat, úgy várhatóan emiatt növekszik majd a lakosság ellenszenve a kormány iránt. Így is nagy a szegénység és a jelentős társadalmi feszültségek ismét utcai tüntetésekhez vezethetnek. Ezek januárban már Dombrovskis elődjének bukását okozták és ha nem akar ő is erre a sorsa jutni gyorsan és határozottan kell cselekednie.