Másfél millióan duplán bukhatnak a táppénzszabállyal

A táppénzszabályozás átalakítása minden magyar munkavállalót érint, de a viszonylag jól keresők ezen felül a kifizethető összeg korlátozása miatt is rosszabbul járnak - ez utóbbi csoportba mintegy másfél millióan tartoznak, ők talán abban bízhatnak, hogy igazuk lesz azoknak, akik szerint a kifizetési plafon alkotmányellenes. A mostani adóváltozásoknak egyéb elemei is vannak, amelyek a tehetősebbeket sújtják, ilyenek a személyi jövedelemadó és a különadó változásai, illetve a vagyonadó.

A kormány a vagyonarányos közteherviselés és a szolidaritás jegyében a magánszemélyeket érintő adóváltozásokkal a magasabb keresetűeket sújtja leginkább - legalábbis több olyan eleme is van a mostani adócsomagnak, amely arra utal, hogy arányosan többet kell vállalniuk a módosabbaknak és a magasabb keresetűeknek, mint a szerényebb anyagi helyzetben levőknek.

Az egyik ilyen elem a táppénzhez kapcsolódik, ami azért is különösen érzékeny terület, mert a munkából betegség miatt kimaradókat, a kismamákat és az állásukat elvesztőket is érinti. Az új szabályozás augusztus 1-től hatályos.

Mindenkire érvényes, hogy augusztustól kevesebb táppénzre számíthat az, aki betegszabadságra kényszerül, és különösen érezhető lehet a csökkenés, ha viszonylag jól kereső munkavállalóról van szó. Az új szabályok szerint legalább két éve fennálló folyamatos biztosítási idő esetén a juttatás összege a bruttó kereset 60 százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő, illetve kórházi ellátás időtartama alatt pedig annak 50 százaléka. Az ellátások összege átlagosan 15 százalékkal csökken, mivel korábban 70, illetve 60 százaléka járt a keresetnek.

Másfél millió potenciális érintett

Arra is figyelni kell, hogy korábban a táppénz összegének nem volt felső határa, ám augusztustól havonta legfeljebb a minimálbér négyszeresét fizetik ki a betegszabadságon lévőknek, ha az rendelkezik biztosítási jogviszonnyal. Ha valaki elveszíti az állását, és passzív táppénzre megy, akkor csak a minimálbér 150 százalékát, vagyis 107 250 forintot kaphat, és az eddigiektől eltérően nem 45, hanem csak 30 napon keresztül.

A jogviszonyos esetben érvényben lévő 286 ezer forintos plafon annak rossz hír, akinek a bruttó bére a 477 ezer forintot meghaladja, a jogviszony megszűnése után alkalmazott korláttal pedig már a bruttó 215 ezer forintnál többet keresők is rosszul járnak.

A tavalyi személyijövedelemadó-bevallások szerint több mint 800 ezer ember éves összevont jövedelme haladta meg a 4 millió forintot, tehát több százezren lehetnek azok, akiket érint a jogviszony alatt járó táppénz összegének korlátozása. A jogviszony megszűnése (azaz az elbocsátás) esetén érvénybe lépő plafon ennél jóval több, mintegy másfél millió embert érinthet, persze csak akkor, ha megszűnik a munkahelyük.

A közép- és felsővezetők a vesztesek

Az új szabályok gyakorlatilag a közép- és felsővezetőket érintik rosszul, közülük különösen azokat a nőket, akik veszélyeztetett terhesség miatt szülés előtt több hónapig betegszabadságra kényszerülnek. "Az egészségbiztosítási járuléknak nincs felső plafonja, vagyis a munkavállaló korlátlanul fizeti a járulékot, miközben az érte járó ellenszolgáltatásnak korlátja van" - hangsúlyozza Horváthné Szabó Beáta, a PricewaterhouseCoopers igazgatója.

A szakértő szerint kérdés, hogy ez a rendelkezés nem aggályos-e alkotmányossági szempontból. Az alaptörvény egyik paragrafusából ugyanis az következik, hogy a jogalkotónak figyelemmel kell lennie arra, hogy a "szociális szempontok érvényesülése érdekében a biztosítási elv ne sérüljön" - azaz arra, hogy szociális okokból kifolyólag ne állhasson elő az a helyzet, hogy bár valaki több járulékot fizet, mint alacsonyabb keresetű sorstársa, mégsem kap több juttatást a pénzéért. Az [origo] megkereste az illetékes Pénzügyminisztériumot is, de a tárca nem kívánt nyilatkozni az ügyben.

A legrosszabbul a jól kereső, gyermeket váró munkavállalók járnak

A biztosítási szempont és a szociális megfontolások kibékítése nehéz, sokak szerint már-már lehetetlen feladat, amit a jogalkotók sokszor úgy oldanak meg, hogy az egyiket egyszerűen figyelmen kívül hagyják. Megoldás azonban létezik, a nyugdíjbiztosításijárulék-fizetésnek ugyanis már 1992 óta van felső határa (a biztosítási elv érvényesülése érdekében), és a szakértők évek óta szorgalmazzák, hogy az egészségbiztosítási járulék esetén is vezessenek be plafont.

Többen fizetnek majd különadót

A nyugdíjjárulék-fizetési plafon mértéke idén évi 7,446 millió forint, az e feletti jövedelemrészre már nem kell megfizetni a nyugdíjbiztosítási járulékot, le kell róni viszont a magánszemélyek különadóját, amit a kormányzat érdekes formában, de 2010-ben is megtartana.

A jövő évi adócsomaghoz készült előterjesztés így szól: "A szolidaritási elv érvényesítése megköveteli a magánszemélyek különadójának megtartását, azonban azt egyszerűsítési okokból, átmeneti időre a személyi jövedelemadóba építve, annak felső kulcsában fizeti meg a magánszemély."

Az adócsomag indoklása szerint a 32 százalékos felső szja-kulcs tartalmazza a megszűnő 4 százalékos különadójának megfelelő mértéket is. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a különadót a jövő évtől már 5 millió forint éves jövedelemtől (vagyis a felső szja-sávba lépéstől) meg kell fizetni, vagyis többen fizetnek majd "különadót".

Az szja-rendszer átalakításán viszont gyakorlatilag csak a felső tízezer nem nyer. A Miniszterelnöki Hivatal honlapján található adókalkulátor szerint a havi bruttó kétmillió forint felett keresők járnak rosszabbul a jövő évi szja-átalakításokkal, nekik kevesebb lesz a borítékban.

Vagyonadó és offshore

Az általános értékalapú ingatlanadót a többség megússza, a magasabb keresetűeket viszont vélhetően érinti a tervezett vagyonadó is, mivel nagyobb eséllyel birtokolnak 30 millió forintnál értékesebb lakóingatlant, vízi és légi járművet, valamint 125 kilowattnál nagyobb teljesítményű autót. A 30 és 50 millió forint közötti forgalmi értékű ingatlanok után 0,35 százalék adót kell fizetni minden egyes forintra, míg 50 milliónál értékesebb lakásoknál 0,5 százalék lenne a sarc, míg az erősebb motorral bíró autók után két-háromszor annyi gépjárműadót kell befizetni.

Az adózatlan jövedelmekből meggazdagodott, pénzét adóparadicsomokban tartó réteget is megfogják a tervek szerint, mivel az offshore helyszínekre történő átutalásokat 30 százalékos forrásadóval sújtják, és adóztatás alá kerülnek az ott realizált jövedelmek is, még akkor is, ha azokat korábban szerezték.

Az offshore cégek adóztatásának szigorítása a korábbi jövedelmekre is vonatkozik. Oszkó Péter pénzügyminiszter szerint minden olyan jövedelem, amely offshore forrásból korábban halmozódott fel, és amelyek után 2010 előtt nem fizettek adót, jövőre Magyarországon adókötelessé válik.