A munkanélküliség vált a legfőbb gonddá

Az Ipsos csoport kutatásából kiderült, hogy másfél éves tartós zuhanás után végre stabilizálódni látszik világszerte a globális fogyasztói bizalom, bár eközben a háztartások háromnegyede kénytelen volt szorosabbra húzni a nadrágszíjat és visszafogni a kiadásait. Olyan "kevésbé fontos dolgokra" költenek kevesebbet az emberek, mint amilyen a nyaralás, a szórakozás vagy a luxustermékek, és kisebb mértékben spórolnak az élelmiszerek esetén.

A válság híreit itt olvashatja!

A 23 országot érintő Global Advisor elnevezésű kutatás két évvel ezelőtt kezdődött. A félévente sorra kerülő kérdezésekben most először vehettek részt magyar válaszadók. A válaszok reprezentatívnak tekinthetők a részt vevő országok internetezőire. A közel két tucat ország a világ gazdasági teljesítményének több mint háromnegyedét adja. Régiónkból hazánk mellett Csehország és Lengyelország polgárai válaszoltak a kérdőívre.

A 2007 óta folyó vizsgálat a többi között alkalmas a gazdasági válság kialakulásának és lefolyásának nyomon követésére is. A globális helyzet átalakulását jól jelzi, hogy az emberek a legégetőbb társadalmi problémának ma már a munkanélküliséget tartják a saját országukban.

Most 53 százalék említette a három legfontosabb gond között az állástalanságot és átlagosan 71 százalék mondta, hogy ő maga vagy ismerőse-rokona veszítette el az állását a közelmúltban. 2007 májusában, az első hullám idején a bűnözés és az erőszak váltotta ki a legtöbb aggodalmat (40 százalék említette akkor, 35 százalék most).

Magyarországon is a munkanélküliséget jelölték meg a legtöbb aggodalomra okot adó tényezőnek (61százalék) a válaszadók, de a második helyen nálunk a korrupció és a pénzügyi illetve politikai botrányok szerepelnek (53 százalék), míg a harmadik helyet a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség foglalja el (51 százalék) és "csak" ez után következik a bűnözés (24 százalék). Mivel hazánkban ez az első adatfelvétel, idősoros összehasonlításokra egyelőre nem nyílik lehetőség.

A válság elmélyülésére enged következtetni, hogy míg két éve a részt vevő országokban a többség (55 százalék) úgy gondolta, hogy jó vagy egyenesen nagyon jó a gazdasági helyzet, ma már csak kevesebb, mint harmaduk van ezen a véleményen - Európában pedig kevesebb, mint a negyedük (az emberek egyébként a válság kiindulópontjának számító Egyesült Államokban a legpesszimistábbak, itt mindössze 13 százalék szerint jó a helyzet).

A válaszadók többsége saját bevallása szerint visszafogja a háztartása kiadásait. A legkevésbé a németek (57 százaék), csehek és belgák (64-64 százalék), a leginkább a magyarok (89 százalék) a dél-koreaiak (88 százalék), mexikóiak (86 százalék) és argentinok (85 százalék) érintettek. Az összes országot nézve 74százalék számolt be arról, hogy kevesebbet költ szórakozásra, például mozira, étteremre (Magyarországon ez 85 százalék), 71 százalék olcsóbban vagy egyáltalán nem nyaral (idehaza 78 százalék említette), 70 százalék pedig nem ad annyi pénzt luxustermékekre (a magyaroknál 80 százalék). Az élelmiszerek tekintetében kevésbé megszorítóak a háztartások, de alkoholra és édességre felük-harmaduk a korábbinál kevesebbet szán.

A kutatás arra is kitért, hogy vajon a kormányzatnak inkább megszorító intézkedéseket kell bevezetnie, vagy emelnie kell az adókat? A kiadások csökkentése mindenhol a világon lényegesen nagyobb támogatással bír, mint az adók emelése: az utóbbi iránt legnyitottabb Törökországban is csupán egyharmadnyian támogatták ezt a megoldást. Magyarországon - a legtöbb országhoz hasonlóan - az elsöprő többség a kiadások lefaragása mellett foglalt állást (96 százalék) - az európai átlag ebben a kérdésben 92százalék-os volt. Globális szinten a kiadások visszafogásában a más országoknak nyújtott segélyek csökkentése (57 százalék), a köztisztviselők bérének befagyasztása (56 százalék) valamint a hadi kiadások mérséklése (43 százalék) bír a legnagyobb támogatással.

Az egészségügyi (4 százalék), oktatási (4 százalék) és tömegközlekedési (5 százalék) büdzsék megnyirbálását tartják a legkevésbé elfogadhatónak a válaszadók. Ha mégis adót kellene emelni, akkor elsősorban a cigarettát, alkoholt és egészségtelen ételeket (pl. cukorkákat, édességeket) adóztatnák meg a kutatásban részt vevők. Viszont nem emelnék a bérterheket (csak 5 százalék támogatja az ötletet), a lakások megvásárlásához köthető illetékadót (7 százalék), valamint a parkolást (7 százalék).