Kötvényekben adósodik el a Valutaalap

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta a kötvénykibocsátást, mértékéről azonban még nincs döntés. A legnagyobb kötvényvásárló várhatóan Kína lesz.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa szerdán jóváhagyta, hogy a nemzetközi pénzintézet fennállása óta először kötvényt bocsásson ki. A kötvénykibocsátással az a cél, hogy növeljék az IMF rendelkezésére álló forrásokat a gazdasági válság kezelésére.

A legnagyobb ipari és fejlődő országokat tömörítő G20 csoport áprilisi csúcstalálkozóján a résztvevők megállapodtak abban, hogy összesen 500 milliárd dollárral - a jelenlegi háromszorosára - növelik az IMF azonnal mozgósítható tőkekészletét. Több ország jelezte, kötvényvásárlással járulna hozzá a források bővítéséhez. Kína 50 milliárd, Brazília és Oroszország 10-10 milliárd dollár értékben vásárolna.

Csak állami befektetők (jegybankok, kormányzati vagy adósságkezelő ügynökségek) és az IMF-ben részes 15 nemzetközi pénzintézet vásárolhat kötvényt, és nem adhatja tovább a magánszektornak. A kibocsátás azután kezdődhet meg, hogy megkötötték az első megállapodást valamelyik érdeklődő tagállammal. A kibocsátás mértékről még nincs döntés, de úgy tudni, a szakértők legfeljebb 150 milliárd dollárt javasoltak.

A kötvényt a valutaalap elszámolási egységében (SDR) jegyzik. Az 1969-ben létrehozott SDR egy főbb valutákból álló valutakosár, jelenleg súlyozottan a dollár, az euró, a japán jen és az angol font alkotja. A kötvények maximális futamideje öt év lehet, kamatuk pedig az SDR - jelenleg 0,37 százalékon álló - kamatának felel majd meg.

Az IMF nagy tagállamai, amelyeknek nem áll szándékukban vásárolni a kötvényekből, a valutaalap új hitelezési alapjának (NAB) nyújtott kölcsönök révén növelik részesedésüket. Az Egyesült államok és Japán 100 milliárd dollárt, az Európai Unió pedig 75 milliárd eurót ígért a NAB-nak.