A vártnál kisebb, 6 százalékos visszaesés lehet idén

A nemzetközi konjunkturális helyzet nyár eleje óta valamelyest kedvezőbbre változott: az idei évre vonatkozó prognózisok a korábbiakhoz képest mérsékeltebb visszaesést jósolnak, s a jövő évi előrejelzések is határozottan optimistábbak lettek. Ennek köszönhetően a magyar gazdaság trendforduló közelében jár. A visszaesés idén 6 százalékos lehet, de jövőre már akár 1 százalékos növekedés is lehetséges.

A válság híreit itt olvashatja!

A magyar gazdaság 2009 második és harmadik negyedében éri el a mélypontot, és az év végére már némi javulást várunk. Ezt a feltételezést támasztják alá a valamelyest javuló nemzetközi kilátások mellett a Kopint-Tárki feldolgozóipari konjunktúraindexének jelzései is. Különös súllyal esik latba emellett, hogy a második negyedévben a GDP keresleti elemei már enyhe javulásra utalnak: mind a fogyasztás, mind a beruházások visszahúzó hatása mérséklődött, miközben a nettó export - az importétól elmaradó export-csökkenés - élénkítő hatása számottevően erősödött.

Egyedül a készletek gyorsuló leépítése okozta azt, hogy a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest végül kissé nagyobb volt a gazdaság visszaesése az első negyedben tapasztaltnál. Prognózisunk arra a reális feltételezésre épül, hogy a készletek leépítése jelentősen lassul, majd év végére megáll.

A makrogazdasági folyamatok részletes áttekintése alapján tehát úgy tűnik, hogy a magyar gazdaság trendforduló közelében van. Ez azonban nem jelenti azt, hogy gyors kilábalásra és az összes makrogazdasági adat javulására lehet számítani.

Várhatóan ugyanis az év hátralévő részében, és jövőre tovább nő a munkanélküliség (10 százalék fölé), valamint az infláció is csak lassan csökken idén, és az ÁFA-emelés áthúzódó hatása miatt jövőre nem mérséklődik tovább: mindkét évben 4,5 százalék körüli árindexet várunk.

Az ipari termelés a zuhanás mérséklődése ellenére is mintegy 14 százalékkal zsugorodik idén, és a tavalyi jó mezőgazdasági terméseredmény sem ismétlődik meg 2009-ben. Egyedül az építőipar teljesítménye mutat - több éve tartó visszaesés után - viszonylag biztató jeleket, jórészt az állami beruházások, az EU finanszírozású programok élénkülése következtében.

A magánfogyasztás 5 százalékos csökkenését a vásárolt fogyasztás ennél jelentősebb visszaesése kíséri, mivel a lakosság nettó reáljövedelme idén 3 százalék körüli mértékben csökken. Ebben szerepet játszik a reálkeresetek 4-5 százalékos csökkenése, a nyugdíjak, családi és szociális támogatások és a vállalkozói jövedelmek mérséklődése, valamint - pozitív tényezőként - a munkát terhelő adók csökkentése.

A rendelkezésre álló jövedelmeket tovább mérsékli a hiteltörlesztések terheinek számottevő növekedése. Utóbbi a lakossági megtakarításokra is kihat, amelyek idén valamelyest növekednek ugyan a tavalyi rendkívül alacsony szintről, de valószínűleg elmaradnak a korábbi várakozásoktól.

Az államháztartás idei 3,9 százalékos GDP-arányos hiánytervének teljesítése kockázatos, mivel az azt feltételezi, hogy az utolsó negyedévben a költségvetés egyenlege pozitív lesz, amire az elmúlt 8 évben nem volt példa. A 13. havi nyugdíj és közalkalmazotti bónusz eltörlése valamint az áfa-kulcs emelése ugyan közel 400 milliárd forinttal javítja a mérleget, a hiánycél csak akkor teljesülhet, ha a kormány szigorúan visszafogja a korábbi évek mindegyikében jellemző év végi költekezést.

A magyar pénzpiacon az elmúlt hónapokban kedvező folyamatok zajlottak le: a forintárfolyam erősödött és az alapkamat csökkenése ellenére is stabil maradt, a magyar állampapírok iránti pedig ismét jelentkezett kereslet. Az év hátralévő részében az alapkamat további csökkenésére számítunk és a mostanihoz hasonló forintárfolyamot várunk.