Örülnek a gyorsuló német inflációnak

2010.01.14. 9:15

Az előzetesnél gyorsabb volt az árak növekedése Németországban, de ennek éppen hogy örülnek, mivel ezzel már biztosra vehető, hogy sikerült elkerülni a gazdaság számára ártalmas deflációt, azaz az árak csökkenését.

Németországban átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak decemberben novemberhez képest, és 0,9 százalékkal voltak magasabbak, mint 2008 decemberben. Az éves átlagos infláció 0,4 százalék volt 2009-ben - jelentették a német szövetségi statisztikai hivatalban csütörtökön végleges adatként.

A december végén kiadott előzetes becslés 0,7 százalékos havi és 0,8 százalékos tizenkét havi drágulást jelzett. Novemberben 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak az előző hónaphoz képest, és 0,4 százalékos volt a tizenkét havi infláció.

Németország tavaly nagy nehezen elkerülte a tartósabb deflációt. Az árszínvonal csökkenése árt a növekedésnek, mivel az gyakorlatilag azt jelenti, hogy kevesebb pénz van a gazdaságban, s ez visszafogja a bővülést. (Részletesen lásd korábbi írásunkat.) Éves összehasonlításban csak júliusban és szeptemberben csökkentek a fogyasztói árak, 0,5 százalékkal, illetve 0,3 százalékkal. Ám májustól nagyrészt stagnált az árszínvonal éves egybevetésben, a gazdaság évi átlagban 5,0 százalékos visszaesése miatt.

Az éves átlagos infláció így 0,4 százalékos lett tavaly - közölték szintén csütörtökön -, a 2008-as 2,6 százalékos és a 2007-es 2,3 százalékos évi átlagos drágulás után. Defláció azelőtt sosem volt az 1990-es országegyesítés óta, és a régi Nyugat-Németországban is 1987 tavaszán volt utoljára. Németországban 2008 júliusban került csúcsra az éves infláció, 3,3 százalékkal, de azóta folyamatosan csökkent.

Az infláció hiánya hozzájárult ahhoz, hogy a német lakosság fogyasztása tavaly 0,4 százalékkal növekedhetett, fékezve a hazai össztermék (GDP) csökkenését keresleti oldalról, miközben a gazdasági növekedés korábbi hajtóerői eltűntek: az export 14,7 százalékkal csökkent, a vállalati beruházások évi átlagban 20 százalékkal estek vissza.

Az infláció hiánya, illetve az átmeneti defláció azért segítethette a fogyasztást reálértékben - vagyis változatlan áron számolva -, mert közben tavaly a nettó bérek és fizetések összege 1,0 százalékkal 636 milliárd euróra apadt. A nettó átlagbér is 0,9 százakkal kevesebb volt, mint 2008-ban. Ehhez kis mértékben hozzájárult az is, hogy a foglalkoztatottak száma évi átlagban 0,1 százalékkal 40,2 millióra csökkent - ezzel még mindig 70 százalék fölött maradt a foglalkoztatottak aránya a munkaképes korú lakosságon belül -, de nagyobbrészt a fizetéscsökkentések és az adó- és járulékváltozások miatt fogyatkozott meg a nettó bértömeg és a nettó átlagbér. Mindazonáltal a fogyasztás átlagszáma mögött az a helyzet, hogy tavaly Németországban csak a távközlésben és autópiacon nőtt a lakossági fogyasztás, és gyakorlatilag minden más területen visszaesett kissé.

Az átlag szintjén tehát a német lakosság tulajdonképpen jobban járt - hála a kormányzati segélyeknek, köztük az autóvásárlást ösztönző roncsprémiumnak -, mint a jobb években. 2007-ben évi átlagban 2,5 százalékkal nőtt a német GDP, de a lakossági fogyasztás 0,3 százalékkal visszaesett, főleg az azévi áfaemelés és az évi átlagban 2,3 százalékos infláció okozta reálbércsökkenés miatt. 2008-ban a német gazdaság még 1,3 százalékkal bővült, az évi átlagos infláció 2,6 százalékos volt, de a lakossági fogyasztás csak 0,4 százalékkal nőtt, ugyanolyan ütemben, mint a második világháború óta nem látott gazdasági visszaeséssel sújtott tavalyi évben.

A szinten tartásnak azonban nagy ára volt és lesz: négyévi javulás után a német államháztartás hiánya tavaly megint átlépte az EU-ban kötelező legföljebb 3 százalékot a GDP-hez képest: 3,2 százalékos volt tavaly. Az Európai Bizottság idénre 5,0 százalékos, jövőre 4,6 százalékos hiányt jósol Németországnak.

KAPCSOLÓDÓ CIKK