A csökkenő ár segíti az ásványvízfogyasztást

2006.02.06. 13:19

Bár a csapvíz többnyire jó minőségű az ország szinte egész területén, mégis évről évre nő az ásványvizek forgalma Magyarországon. Ezt az is segíti, hogy az átlagár - főként a nagy üzletláncok saját márkáinak hatására - csökken. Az ásványvíz Pest megyében a legkedveltebb, míg Nógrádban és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kevesebben keresik.

Jelenleg fejenként 63 liter körüli a hazai ásványvízfogyasztás, míg az európai uniós átlag száz liter fejenként, évente - tudta meg a Kosár magazin a Magyar Ásványvíz Szövetség (MÁSZ) elnökétől, Fehér Tibortól. Az elfogyasztott évi 63 liter ásványvíz kétharmada buborékos, a többi buborékmentes. Tőlünk nyugatabbra ugyanakkor szívesebben isszák a buborékmentes vizet.

Az ásványvízfogyasztás emelkedésének oka, hogy az emberek az elmúlt tíz évben megértették, nem mindegy, milyen folyadékot visznek be a szervezetükbe - véli a MÁSZ elnöke. Ezenfelül pedig egyre többen engedhetik meg maguknak anyagilag is, hogy ásványvizet fogyasszanak. A munkahelyeken is egyre több helyen kapják a dolgozók ingyen az ásványvizeket.

A fogyasztást növeli az is, hogy az átlagár - főleg a nagy üzletláncok saját márkáinak hatására - csökken. 2005 májusában a szénsavmentes ásványvizek átlagára literenként 61 forint volt, míg 2003 májusában még 77 forintot fizettünk értük. A szénsavasoknál ez idő alatt 9 forintnyi a csökkenés.

Víz a védett rétegből

Bár a csapvíz többnyire jó minőségű az ország szinte egész területén, mégis az ásványvíz több olyan elemet tartalmaz, amely előnyös az emberi szervezet számára - mondta Fehér Tibor. Az ásványvíz ugyanis védett rétegből származik, így nem jutnak bele szennyező anyagok. A palackozás során sem adnak hozzá semmit a szén-dioxidon kívül. Ezzel szemben a csapvizet tisztítani kell, mert nem védett rétegből származik. Az utóbbi 50-100 évben annyira elszennyeződtek a csapvízlelő helyek, hogy tisztítás nélkül nem fogyasztható az onnan származó víz. Ráadásul a vízvezetékeket is fertőtleníteni kell.

A boltokban kaphatunk ivóvizet, forrásvizet, ásványvizet és gyógyvizet. Az ivóvíz bármilyen kútból, élővízből származhat, amennyiben az egészségügyi hatóság (ÁNTSZ) ihatónak minősíti. A forrásvíznél alapfeltétel, hogy hatóság által engedélyezett forrásból származzon. Az ásványvíznél nem csak a forrást, hanem azt is ellenőrzik, hogy a forrás geológiailag mely rétegből származik. Tartalmaznia kell ásványi sókat, amelyeket a palackon fel kell tüntetni. A gyógyvíznek a tisztasági követelményeken túl gyógyhatásúnak kell lennie. A palackozójának be kell bizonyítania, hogy meghatározott betegségekre vagy megelőzésükre bizonyos mennyiségben hatásos.

Az ásványvizek többségének címkéjén ma már minden fontos, a törvény által előírt információ megtalálható - mondta Fehér Tibor. A csomagoláson szerepelnie kell annak, hogy milyen típusú víz van a palackban. Például ásványvíz vagy forrásvíz, esetleg tisztított csapvíz. A kút nevének és helyének is rajta kell lenni, amelyből a vizet nyerték. Ezen kívül a főbb ásványi anyag tartalmát is rá kell írni a címkére. A természetes ásványvizek ásványianyag-tartalma változó, 500 és 2000 mg/liter között van.

A GfK Piackutató Intézet felmérése szerint az ásványvizet a fogyasztók elsősorban a diszkontáruházakban szerzik be, a második legkedveltebb beszerzési helyek a hiper- és szupermarketek. Ezeken a helyeken ugyanis nagyobb tételben és olcsóbban lehet vásárolni.

Legkedveltebb az ásványvíz Budapesten és Pest megyében. Legkevésbé pedig Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében isszák, az ACNielsen Piackutató adatai szerint. A palackok mérete szerint legnépszerűbb a másfél literes, amelyre az értékesített mennyiség háromnegyede jut. A kétliteresek részaránya egyötödnyi.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK