Csúnya vége lehet a román gazdasági csodának

2008.08.31. 11:20

A román gazdaság idén az első félévben 8,6 százalékkal nőtt, az utolsó negyedévben pedig ennél is gyorsabb, 8,9 százalékos volt a GDP bővülése - ez 1989 óta a legmagasabb növekedési ütem. A háttérben azonban masszív eladósodás, hatalmasra duzzadó külkereskedelmi deficit áll. Mindeközben óriási vásárlási láz lett úrrá a románokon, amit negyedével megugró bérükből finanszíroztak, magasba röpítve ezzel az inflációt. Ha a világgazdasági lassulás miatt leállnak a külföldi beruházások, keményen landolhat délkeleti szomszédunk gazdasága.

Az elmúlt hetekben a magyar sajtóban egyre gyakrabban lehetett olvasni arról, hogy Románia 5-10 éven belül utolérheti Magyarországot az egy főre jutó GDP-t tekintve, annyira dinamikusan fejlődik az ottani gazdaság. (A magyar gazdaság pedig közben csak botladozik, ami sajnos nem áll messze a valóságtól.)

Azóta kiderült, hogy délkeleti szomszédunkban a GDP bővülési üteme minden rendszerváltás utáni rekordot megdöntött, és a második negyedévben 8,9 százalékos ütemre gyorsult. Az idei első félévet tekintve 8,6 százalékos volt a bővülés, ami szinte euforikus hangulatba kergette a román gazdasági csúcsminisztert, Varujan Vosganiant.

Tíz nagy multi arat a szomszédban

Szerinte a román GDP eléri a 220 milliárd eurót 2012-re, ez 10 ezer eurós egy főre eső nemzeti jövedelmet jelent majd. Egy másik újságnak nyilatkozva 2020-ra jósolt 450 milliárd eurós GDP-t. (Jelenleg a bruttó hazai termék Romániában 135 milliárd euró körüli.)

A nemzeti felbuzdulást persze azért óvatos figyelmeztetések is kísérik. A román helyzetet jobban ismerő elemzők rámutatnak például a gazdasági növekedés mozgatórugóira, pontosabban azok bizonytalanságaira. Romániában ugyanis a jelenlegi növekedést csak részben magyarázzák az egészséges gazdasági folyamatok, így például a külföldi befektetések növekedése, a mezőgazdaság és az építőipar jó teljesítménye.

Ugyanakkor nem túl bíztató a bérek, a fogyasztás és az infláció megugrása. A tíz legnagyobb romániai kiskereskedelmi cég forgalmának 40 százalékos bővülését könyvelhette el el az utóbbi időben. Az így keletkezett haszon azonban nem biztos, hogy a román gazdaságba folyik vissza, ez csak a multik jövő évi jóindulatán múlik. Az akkori osztalékfizetésekor derül ugyanis majd ki, hogy mennyit hagyott a Metro, a Selgros, a Carrefour, a Kaufland, a Real Hypermarket (ez a Metro egyik leányvállalata), a Cora, a Billa, a Penny Market, a Plus és az Auchan délkelet-európai szomszédunk gazdaságában.

Az EU-n belül Romániában nő a legjobban a fogyasztás

Látható, hogy a román kiskereskedelmi piacon egyetlen ottani belföldi tulajdonos sincs, így a megugró fogyasztás nem feltétlenül jelent olyan hajtóerőt, mint például Amerikában, amelynek gazdaságát a belső fogyasztás dinamizálta évtizedeken át. (Ma már azonban az USA-ban is egyre inkább az exportra támaszkodnak, a belső piac gyengülése láttán.)

A román vásárlási láz azért is furcsa, mert Európában jelentős a kiskereskedelem lassulása. Az Eurostat júniusban a kiskereskedelmi forgalom uniós szintű visszaesését 1,1 százalékra tette, ezen belül az eurózóna országaiban 3,1 százalékkal csökkent a forgalom az előző év júniusához képest.

Romániában viszont 16 százalékkal nőtt a kiskereskedelem az év első hat hónapjában, júniusban pedig az egy évvel azelőttihez képest 19,3 százalékos volt a dinamika. Az Eurostat legutóbbi statisztikájából kiderült, hogy június végén éves viszonylatban az Európai Unió tagállamai közül Romániában nőtt legnagyobb mértékben a fogyasztás: 23 százalékkal.

Elképesztően ugró bérek, szárnyaló infláció

Az EU statisztikai hivatalának elemzői úgy látják, a románok többsége azért vásárol sokszor "ész nélkül" a nagy bevásárlóközpontokban, mivel legtöbbjükben még él a kommunizmus éveiben tapasztalt nélkülözés - írja a távirati iroda. Ugyanakkor az is hozzájárul az eladások volumenének a növekedéséhez, hogy a fizetések igen nagy léptékben növekedtek az elmúlt években.

A román statisztikai intézet legutóbbi jelentése szerint a romániai nettó átlagbér növekedése júniusban éves szinten elérte a 24,4 százalékot.

Nem véletlen a hihetetlen béremelkedés nyomán az sem, hogy megugrott az infláció Romániában: júliusban három éve a legmagasabb szintre nőtt a fogyasztói árindex. Júliusban a havi infláció 0,69 százalékos volt, az éves szintű drágulás pedig 9,04 százalékos volt.

A kereskedelmi forgalom növekedésének azonban nem feltétlenül organikus, belső okai vannak. Románia külső adóssága egy év alatt 16,5 százalékkal nőtt, és elérte az idei első félév végén a 44,8 milliárd eurót a közepes és hosszú lejáratú tartozás. Az első félévi román külkereskedelmi hiány pedig 11,25 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.

Mi hajtja a román gazdaságot?

Feltehetjük a kérdést, hogy ennyi negatív hír után mi hajtja valójában a román gazdaságot? Miért nem pukkad ki mégsem a lufi? A magyarázat a külföldi működő tőke beáramlásában rejlik - legalábbis részben.

Az idén rekordnagyságú, tízmilliárd euró értékű közvetlen tőkeinvesztíció érkezhet Romániába a tavalyi hétmilliárd után - írta nemrégiben a Ziarul Financiar című napilap. A külföldi beruházások értéke ötmilliárd euróhoz közelített 2008 első felében, ami hozzávetőleg 60 százalékkal több a tavalyi első hat hónaphoz viszonyítva.

Craiovában létesít idén üzemet a Ford autógyár, a CEZ cseh áramipari mamutcég hatalmas - Európa-rekorder - szélerőmű-parkot tervez Constanca mellett, és várhatóan érkezik az osztrák Voest Alpine acélgyár is. A bukaresti sajtó ugyanakkor továbbra is sajnálja, hogy az ország lemaradt a Mercedes beruházásáról, amely a rossz román infrastruktúra miatt végül Kecskemétre került.

Más hajtóerők: mezőgazdaság és építőipar

Egy másik hajtóerő - a külföldi tőkén kívül - a jó mezőgazdasági eredmény. A tavalyi, szinte felére visszaesett búzaterméshez képest most az idei kedvező időjárás miatt duplájára nőhetett a kibocsátás. Ez persze valójában nem valamilyen hosszú távú folyamat eredménye, jövőre például biztosan nem duplázhat a román gabonaszektor.

Dinamikusan bővül viszont az építőipar, itt 33 százalékos maradhat a növekedés, ugyanakkor az iparban a bővülés várhatóan lassulni fog, elsősorban az európai nagy gazdaságok egyre borúsabb kilátásai miatt.

Ennek ellenére a román statisztikai hivatal, az INS hangulatindexe továbbra is pozitív mind az iparban, mind a kereskedelemben, mind a szolgáltatási szektorban. A foglalkoztatási adatoknál már vegyesebbek a kilátások: az iparban némi csökkenés várható, az építőiparban stagnálás a legvalószínűbb, míg több munkahely keletkezhet a kereskedelemben és a szolgáltatási szektorban.

Mélyponton a bukaresti tőzsde

Az INS csupán az árak emelkedése miatt aggódik, itt egyelőre továbbra sem várható komoly mérséklődés. Nem véletlen, hogy a román jegybank nemrégiben szigorított a hitelezésen, emelte az irányadó kamatlábat, ami az inflációellenes politika egyik látványos jele.

Bár a statisztikai hivatal optimista, a bukaresti tőzsde - összhangban a világ más értékpapír-piacainak mozgásával - jelentős veszteségeket szenvedett idén. Vagyis a román gazdaság lokálisan jó eredményei a befektetőket nem kápráztatták el: a bukaresti tőzsde hároméves mélypontján áll jelenleg, idén eddig mintegy 40 százalékos összveszteséggel.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK