Gyanúsítottként hallgatják ki Schlecht Csabát <br/>

Borbély Zoltán a Fővárosi Főügyészség szóvivője szerint az ügyészség nem utasította a rendőrséget Schlecht Csaba gyanúsítottkénti kihallgatására, mivel az ügyben nem az ügyészség nyomoz, de természetesen a fokozott felügyelet azt jelenti, hogy az eljárás minden lépéséről tud a Fővárosi Főügyészség.

A Fővárosi Főügyészség szóvivője közölte, hogy a nyomozás közokirat-hamisítás bűncselekménye miatt indult, de az alapos gyanú az ügy jelenlegi állása szerint csődbüntettre és adócsalásra. Megemlítette, hogy az ügyben már meghallgatták Schlecht Csabát, de az eljárás akkori szakaszába még tanúként.

A Legfőbb Ügyészség tavaly decemberben három hónappal meghosszabbította a nyomozást az ismeretlen tettes ellen, cégvásárlások kapcsán, közokirat-hamisítás bűntettének alapos gyanújával folyó büntetőeljárást, amely Kaya Ibrahim-ügy néven vált ismertté.

Az úgynevezett Kaya Ibrahim-ügyben a Népszabadság című napilap "Eltűnt útlevelek, eltűnt cégek" című cikke nyomán indult el a nyomozás a BRFK-n 1998. október 13-án. Sajtóértesülések szerint a közokirat-hamisítás bűntette miatt ismeretlen tettes ellen folyó eljárásban többek között azok után nyomoznak, akik a Németországban élő török Kaya Ibrahim személyi okmányaival visszaélve, nagy köztartozásokat felhalmozó gazdasági társaságokat vásároltak 1995-ben Magyarországon.

A büntetőeljárás során tanúként hallgatták meg Schlecht Csabát, aki eladóként szerepelt több vitatott cégügyletben. Jogsegély keretében a német hatóságok tanúként hallgatták meg Kaya Ibrahimot is, aki tagadta, hogy cégeket vásárolt volna Magyarországon, ám azt megemlítette, hogy útlevelét korábban ellopták. Ugyanakkor a Kaya Ibrahim írását vizsgáló szakértő azt valószínűsítette, hogy a vitatott cégiratokon szereplő aláírások valóban tőle származnak.

A Josip Tot-ügyről szólva Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese december végén megjegyezte, hogy a vizsgálatok eddigi adatai szerint fogalmilag kizárt az adócsalás, illetve csődbűntett azokban az esetekben is, amelyekben hitelekkel, köztartozásokkal terhelt cégeket adott el Schlecht Csaba a horvát férfi útlevelével visszaélő ismeretlen személynek.

Az ügy részleteiről szólva a legfőbb ügyész helyettese elmondta: összesen négy cég eladásáról van szó, melyek közül kettőnek sem köztartozásai, sem hitelei nem voltak. Itt tehát csak a közokirat-hamisítás bűncselekménye vetődhet fel.

A másik két 1997. szeptember 17-én eladott cégnél volt ugyan összesen mintegy 8 millió forintos bevallott, ám meg nem fizetett társaságiadó-tartozás, azonban sem az adó behajtására, sem a cég felszámolására nem indult eljárás. Ezért kizárt az adócsalás, illetve a csődbűntett.

Az 1997-ben Schlecht Csaba által a Josip Tot útlevelével visszaélő ismeretlen személynek eladott két cég egyikénél jelentős Postabankhoz köthető hitelt is találtak, ezt a kérdést viszont a bankkal kapcsolatos büntetőeljárásban vizsgálják.

(MTI)

Korábban:

(2001. május 4.)