Érdekességek a meteorológia világából

2005.01.10. 15:22

Népszokások és babonák a márciusról

Forrás: [origo]A meteorológusok március elsejétől számítják a tavaszt. Első tavaszi hónapunkban a napfénytartam növekedésével erőteljes felmelegedés kezdődik, ami elősegíti a tél maradványainak a felszámolását. Mivel március tavaszkezdő hónap, így jeles napjai is az ilyenkor szokásos teendőket idézik. Böjtmás havához számos ősi szokás, babona kötödik, ismerjünk meg közülük néhányat!

Február - Böjtelő hava

Forrás: [origo]Februárius vagy más néven Télutó havába érkezve, az ősöreg csíziók könyve szerint "felkészülünk a tavaszi munkákra, ha az olvadás beáll, a víznek szabad folyást nyitunk. A gyümölcsösben az egymást sikló ágakat lemessük, hernyófészkeket irtjuk. Tehenek borjadzásakor gyakran és bőven kell almozni. Ha Gyertyaszentelő Boldogasszony napján fénylik az idő, hideg lészen, de ha keményen fagy, vége a télnek. Ugyanígy Üszögös Péter és Mátyás napján."

Hózivatar a radarernyőnForrás: [origo]

Január 21-én este meglehetősen ritka és kellemetlen jelenségben volt részük a Budapesten és környékén élőknek. A hózivatar a radarképek tanúsága szerint nagy sebességgel északnyugati irányból érkezett, igen intenzív hóesés és viharos széllökések kíséretében. Ezzel vette kezdetét a következő napok időjárását is meghatározó erős lehűlés.

Vízkereszt és a népi időjóslás

Január 6-án vízkereszt vagy más nevén a háromkirályok napjával fejeződik be a karácsonyi ünnepkör, és kezdődik a farsang. Egykor e nap időjárásából következtettek az új év szerencséjére, időjárási viszonyaira, a várható termésre csakúgy, mint az emberek egészségi állapotára. Vízkereszt sokfelé dologtiltó, férjjósló és szerencsevarázsló nap is volt. Étrendjéhez hozzátartozott a töltött káposzta, a fonott kalács vagy a fánk meg a csöröge.