Ajánlások utazóknak - malária

Úticélunk járványügyi helyzetéről, az utazás előtt kötelező vagy ajánlott védőoltásokról már nyaralásunk tervezgetésének elején érdemes tájékozódni. Utazással kapcsolatos cikksorozatunk e részében a maláriáról olvashatnak.

A malária a vörösvérsejtek fertőzése, amelyet emberben a Plasmodium nevű egysejtű négy fajtája (P. falciparum, P. ovale, P. malariae, P. vivax) okozhat. A betegség neve a latin eredetű "mal aria", azaz rossz levegő kifejezésből származik, mivel a régóta ismert betegségről sokáig úgy tartották, hogy a mocsarak kigőzölgéséből származik.

A betegség a Föld több, mint 100 országában fordul elő, így az emberiség nagyjából 40 százaléka veszélyeztetett területen él. Az évente körülbelül 300-500 millió regisztrált maláriabeteg közül több mint 1 millió, zömében gyermek hal meg döntően a P. falciparum által előidézett súlyos fertőzés következtében.

Ma már Európa, így Magyarország is, maláriamentes területnek számít, ahol napjainkban már csak behurcolt esetek fordulnak elő. Repülőn érkezett fertőződött szúnyogok okozta megbetegedések elszórtan előfordulnak egyes nagy európai repülőterek környékén, de az előírt biztonsági intézkedések betartásával a betegség terjedése megakadályozható.

Magyarországon évente általában tíznél kevesebb importált malária megbetegedést igazoltak az elmúlt években. A legsúlyosabb kórképekért, illetve a ritkán előforduló halálesetekért az Afrikában szerzett P. falciparum felelős.

A betegség tünetei

A fertőzés terjesztésében kizárólag a nőstény malária szúnyog, az Anopheles-szúnyog játszik szerepet, de az egysejtűek fertőzött vérrel vagy a fertőzött anyáról az újszülöttre is átvihetők. A fertőződést követően a tünetek általában 10-35 napon belül alakulnak ki. Kezdetben hőemelkedés, fejfájás, izomfájdalmak, hidegrázás és általános rossz közérzet jelentkezik. Ezek a gyakran influenzaszerű tünetek 2-3 napig tartanak, és el is maradhatnak. Ezt követik a vörösvérsejtekből kiszabadult kórokozók által kiváltott, hidegrázással kezdődő, visszatérő lázrohamok, amelyek formája a négy kórokozótípus szerint változik (harmadnapos, negyednapos, mindennapos lázrohamok).

Kezelés hiányában a lázrohamok egy idő múlva rövidülnek, enyhébbek lesznek, és beáll az ún. spontán gyógyulás, vagyis a szervezet ellenálló-képességének kifejlődése folytán tünetmentes szakasz következik. Mivel a P. falciparum kb. 1 évig, a P. vivax 3-4 évig, míg a P. malariae akár 20-30 évig is lappanghat a szervezetben , a későbbiekben enyhébb lefolyású visszatérő lázrohamok jöhetnek létre. Kezeletlen esetekben jelentkezhet a máj és a lép megnagyobbodásával együtt járó enyhe sárgaság. Szakszerűen kezelt betegek fertőzőképessége a tünetek elmúlásával egyidőben megszűnik. A falciparum-malária a négyféle malária közül a legsúlyosabb, a legváltozatosabb tüneteket okozza. Kezeletlenül az esetek 20 százaléka végzetes kimenetelű.

Megelőzés és kezelés

A malária megelőzéséhez tartozik a szúnyogok tenyészhelyeinek felszámolása, lassan bomló rovarirtó szerek alkalmazása. Malária sújtotta területen a fekvőhelyet moszkitóhálóval kell lefüggönyözni, a bőrfelületeket és a megfelelő zárt ruházatot szúnyogriasztó-szerrel kell bepermetezni. Utóbbi elsősorban naplemente után javasolt, hiszen az Anopheles-szúnyog éjszaka "vadászik". Rendkívül fontos a gyógyszeres megelőzés, amit az adott területen előforduló kórokozótípus elterjedésének és gyógyszerérzékenységének függvényében kell megkezdeni.

A malária elleni kezelésben használatos gyógyszerek a Delagil és a Lariam. Szedésüket a járványos területre való megérkezés előtt egy héttel kell elkezdeni. A készítmények jól tolerálhatóak, azonban enyhe gyomor-bélrendszeri panaszokat, szédülést, valamint alvászavart okozhatnak. A kezelést a tartózkodás teljes ideje alatt, majd a visszaérkezést követően még egy hónapig folytatni kell. A gyógyszereket tartsák maguknál, azaz kézi poggyászban szállítsák. Mivel a megelőzés érdekében szedett gyógyszerek hatékonysága nem százszázalékos, szedésüket a szúnyogok elleni védelemmel kell kiegészíteni. Védőoltás ma még nem áll rendelkezésre. Kismamák lehetőség szerint kerüljék a maláriás területeket.

Az úticél ismeretében legalább egy hónappal az utazás előtt érdemes már tájékozódni a kiválasztott ország egészségügyi helyzetéről és a szükséges védőoltásokról. Egyénre és úticélra szabott tájékoztatást a háziorvos, továbbá az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézeteinek, a Trópusi Ambulancia (Bp. XIII, Szabolcs u. 33-35. / V. épület), a Szent László Kórház Trópusi betegségek Ambulanciája (Bp. IX, Gyáli út. 5-7.) és a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóközpont (Bp. IX, Gyáli út 2-4. B épület) szakemberei adnak.

Hazaérkezés után bármilyen tünet esetén azonnal forduljunk orvoshoz. Mindenképpen tájékoztassuk arról, ha trópusi országban jártunk. A gyors diagnózis és a korán megkezdett kezelés a malária egyes fajtái esetében életmenő lehet.