Augusztus a naptári év nyolcadik hónapja, amelyet az egyház Kisasszony havának nevez. A naptári hónap egyébként Augustus római császárról kapta a nevét. Augusztus, mint a termőre fordulás, az új kenyér és az őszi munkára való felkészülés évadja, hangulatában is eltér a zaklatott júliustól. Milyen népi regulák kötődnek a hónap első feléhez?

Az orvos a hónap kiegyensúlyozottabb bioklimatikus viszonyait dicséri, a csillagász "Lőrinc tüzes könnyeire", az ilyenkor megsokasodó csillaghullásra emlékeztet. Még ha küszöbön is Lőrinc, korai még a nyarat búcsúztatni annál is inkább, mivel a hozzá kapcsolódó közhiedelem - miszerint Lőrinc napjától fogva már fuccs a dinnyének, mivel a jeles szent "belepisál"-, a naptárcsinálók tévedéséből származik. Valójában a szeptember 5-én esedékes, Jusztiniáni Szent Lőrinc névünnepe jelzi a dinnyeszedés végét, a szabadban való fürdőzés határnapját, és a kígyó is ekkor készülődik elbújni a vackába.

Már csak a népi kalendárium emlékeztet augusztus elsején a láncra vert Szent Péter jeruzsálemi és a római börtönökből való csodálatos szabadulásának - hajdani - ünnepére, amelyet Vasas Szent Péter napjaként is emlegettek és a tél ellentétes rámutató napjának tartották: forróságából kemény téli zimankót jósoltak.

Augusztus jeles napjai az őszi-téli időjárás várható alakulására és termésbecslésre adnak tájékoztatást. Így például egy régi kalendáriumi rigmus szerint "Ha forró az augusztus első héten, sokáig lesz hó a télen." Más megfigyelések szerint, amilyen az idő Bertalan napján /augusztus 24-én/, olyan lesz az ősz. Ha pedig ezen a napon esik az eső, igen jó káposztatermés várható. Ezzel szemben így szól a borászok mondókája: "Ha sok az eső augusztusban, nem lesz jó bor a hordóban."

Az augusztusi Lőrinc (10-én) nem is annyira a közelgő őszt, hanem a beérett nyár parázsló forróságát jelképezi. A jeles nap névadó szentjének emléknapja a néphagyományban fontos szerepet játszik. Egyes vidékeken úgy tartották, ha Lőrinckor esik az eső, a sárgadinnye lucskos lesz, rothadásnak indul, ehetetlenné válik. Az Ipoly menti falvakban az uborkára is kiterjesztették a dinnyével kapcsolatos megfigyeléseket: "Ugorkát eltenni csak Lőrinc előtt érdemes - mondták -, utána már haszontalan (rossz ízű) lesz."

Lőrincet itt-ott a hazai vincellérek is megtisztelték, napjának időjárásából, összevetvén az ilyenkor megtartott hegybéli szőlőmustrával, a várható szüretet jósolgatták. Göcsejben várták a Lőrinc napi esőt, mondván: az jó bortermést ígér. E kivételtől eltekintve azonban általában a napsütéses, szép időnek örültek ekkor, mert az hosszú, szép őszt, és bőséges gyümölcstermést jelent. Nem véletlenül született az a régi kalendáriumi regula, miszerint: "Lőrinc napja, ha szép, / Sok a gyümölcs, és ép."

Folytatása következik

ICI Interaktív Meteorológia