Özönvizek nyara - a példátlan időjárás okai

2005.08.28. 23:23

Egy dologban minden szakember véleménye megegyezik: rendkívüli, sőt példátlan nyár van mögöttünk. Bár a konkrét időjárási folyamatok egyértelműen követhetők, az ezeket kiváltó mélyebb okok - vajon miért alakult ki több olyan ciklon is, ami különösen nagy csapadékokat adott a Kárpát-medence térségében - egyelőre nem tisztázottak.

Az idei nyarat megelőző májust jobbára az átlagosnál valamivel alacsonyabb hőmérsékletek jellemezték. Csupán két (30 fokot meghaladó) hőségnapunk volt, akkor azonban rögtön melegrekordok dőltek, előrevetítve a hosszú évek óta nem látott szélsőséges nyarat. A hónap végén még nem gondoltuk, hogy a folytatásban jól meg kell becsülnünk akár egy-két csendes, igazi nyári napot is, ugyanis ilyen nagyon kevés volt a nyár folyamán, mindig szélsőségek között mozgott az időjárás. Az állandó hullámzás volt a jellemző, vagy melegedett, vagy hűlt, de a - főleg a nyár második felében - megszokott, tartósan nyugodt állapot nem állt be.

A június az ország nagy részén meglehetősen unalmas, kissé hűvös időjárást hozott. A hosszan elnyúló, klasszikus nyugat-európai hidegfrontok gyakran elérték térségünket. A frontok azonban jórészt az Alpokban okoztak csapadékot, hozzánk érkezve stabilizálódtak. A stabilitás a hideg levegő előresietését jelentette az alsó egy kilométeren, melynek következtében az átmeneti felhősödést kevés csapadék kísérte. Így fordulhatott elő, hogy a megszokottnál kevesebb napfénytartam mellett hazánk jelentős részén csak az átlagos csapadék töredéke hullott le. Nem úgy, mint a következő két hónapban!

Július első fele meleg időjárást okozott, de időben elszórtan jelentkeztek a nyári napok. Előbb 2-3 napos kánikula-közeli napot követett egy változékony időszak, majd a hónap vége felé a nyár legmelegebb napjai jöttek. A négy-hat napos forróságban a 35 fokos hőség sem volt ritka, több helyen a rekordok is megdőltek. Mégis: ilyen kevés hőségnap 1967 nyarán fordult elő utoljára.

A hónap másik felében ráadásul rendkívüli csapadékosságnak lehettünk tanúi. Ilyenkor általában sekély ciklonális nyomási mező alakult ki felettünk. A nagy magasságban érkező hideg levegő és az alacsonyabb szinteken benyomuló meleg, nedves légtömegek hatására erősen instabillá vált felettünk a légkör. Gyakran alakultak ki hevesebb záporok, intenzív villámtevékenységgel kísért zivatarok, melyek közben néhány órás folyamatos eső is hullott. A csapadék mennyisége a hónap folyamán sokfelé meghaladta a 100 mm-t, mely kéthavi értéknek felel meg. A térbeli eltérés a zivataroknak megfelelően jelentősnek bizonyult, az ország egyes részein - pl. északkeleti megyék - helyenként 200-300 mm eső is lehullott. És még csak ezután jött a java!

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK