Egy héten át gyűlt a rendkívül hideg szibériai eredetű levegő Északkelet-, majd egész Kelet-Európa felett. A nyugat felé meginduló zord légtömeg Közép-Európát szombaton és vasárnap özönlötte el, de eljutott a Brit-szigetekig, és lejutott a Balkánra is. Hatására Európa szerte lényegesen megemelkedett az energiaigény, és komoly károk keletkeztek a gazdaságban és emberéletekben is.

Az Oroszország felett egy héten át felgyülemlő rendkívül hideg légtömeg egy szokatlan időjárási helyzet hatására Szibériából érkezett, ami az északi félteke leghidegebb térsége a téli időszakban.

A hatalmas, szibériai légtömeg pénteken nagy sebességgel tört előbb Belorussziára és Ukrajnára, egészen délre is lejutott. A Fekete-tenger északi partvidékén, a híres Krím-félszigeti üdülővárosokban pénteken egy-két óra leforgása alatt közel 20 fokot csökkent a hőmérséklet, a tavaszból hirtelen soha nem látott télbe csapott át az idő. A viharos szél és a havazás tovább fokozta a tél erejét. A hidegbetörés egészen hétfőig tartott. Ekkor a félsziget belsejében napközben sem emelkedett -20 fok fölé a hőmérséklet, éjszaka pedig -27 fokot is mértek. A hideg elérte Románia és Bulgária területét is, komoly lehűlést okozva.

Szombaton a viharos sebességgel nyugatra, délnyugatra száguldó légtömeg elözönlötte Lengyelországot és Szlovákiát, ide kiterjedt, intenzív havazással érkezett a hideg, a 25-30 cm vastag friss hóréteg felett hétfőn reggelre szinte az egész országban -25 fok alá csökkent a hőmérséklet, de nem volt ritka a -30 fok alatti hideg sem. A legtöbb helyen napközben sem mutattak -20 foknál melegebbet a hőmérők.

Ausztriába és Németországba vasárnapra tört be a tél, Berlinben hétfőn délben a hőmérséklet csupán -13 fok volt, hajnalonként a keleti határszélen -20 fok alatti értékek fordulnak elő.

Nem ennyire drasztikus formában, de a hideg eljutott a Benelux államokba, sőt még a Brit-szigeteken is éreztette a hatását, szokatlanul hideg, egész nap fagypont alatti hőmérsékleteket okozva.

Így érthető, hogy hirtelen megnőtt a térségben az energiaigény, és ingadozni kezdett a hazánkba érkező gázmennyiség is.

Hazánkat vasárnap reggelre érte el a hideg, ami estére az egész országot ellepte, és lejutott déli határainkon túlra is. Európa jó része a fagy szorításába került. A helyzet rendkívülisége éppen ezért nem csak a szokatlanul alacsony hőmérsékletekben van, hanem annak kontinensnyi kiterjedésében és tartósságában.

Nagyon lényeges a további helyzet alakulása. Gyors javulásra nem számíthatunk, a felépült anticiklonban nagyon erős éjszakai lehűlések várhatók még 2-3 napig, és a nappali hőmérsékletek is csak lassan normalizálódnak egy szokásosan hideg tél szintjére. Tőlünk északra és keletre továbbra is várhatók -20 fok körüli nappalok és -30 fok körüli éjszakák, de ettől nyugatra is szokatlanul fagyos nappalokra és igen hideg éjszakákra van kilátás.

Ez alól hazánk sem kivétel: a következő két éjszakán nálunk is többfelé süllyedhet jóval -20 fok alá a hőmérő higanyszála, és nappal is marad a kemény fagy.

Fokozatos javulásra csak a hét második felében számíthatunk.

ICI Interaktív Meteorológia