A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése várhatóan komoly társadalmi-gazdasági konfliktusokat okoz, és komoly áldozatokat kíván mindannyiunktól. Az európai autóipar területén is kialakulóban van egy ilyen konfliktushelyzet. Cikkünkben felhasználtuk egy angol környezetvédelmi kutatócsoport felmérését.

A szén-dioxid kibocsátás-csökkentés célja és realitása

Az Európai Unió és az Európai Autógyártók Szövetsége által 1998-ban aláírt megállapodás szerint a személygépkocsik szén-dioxid-kibocsátását 2008-ra kilométerenként 140 g alá kellene csökkenteni. Egyébként hasonló kötelezettséget vállaltak az európai piacon kisebb arányban jelenlévő japán és koreai gyártók is, igaz, nekik ehhez egy évvel több idő áll rendelkezésükre.

A szén-dioxid köztudottan az üvegházhatásért felelelős legfontosabb gáz, ugyanakkor a közlekedés a globális szén-dioxid kibocsátás egyik fő felelőse. A kutatók ezért a globális felmelegedés elleni küzdelem egyik kulcspontjának a közlekedés átalakítását tekintik.

A tények azonban elszomorítóak. Az adatok tanúsága szerint egyre messzebb vagyunk attól, hogy a fenti cél teljesülhessen. Brit kutatók mérései alapján 2005-ben az átlagos szén-dioxid kibocsátás kilométerenként 160 g volt. Ez ugyan az előző évihez képest 1%-os javulást - azaz csökkenést - mutat, de ennél jóval nagyobb változásra lenne szükség. A következő három évben évi 4,3 %-os javulással lehetne csak elérni a kívánt célt. Ehhez képest a 2000-es re-kordévben, amikor a legbiztatóbb eredményt ért el a kontinens autóipara a kibocsátások terén, csupán 2,3 %-os csökkenést mértek. Tehát a kilátások igen rosszak, a cél reálisan már nem teljesíthető, aminek káros üzenete van a társadalom számára is.

A konfliktus forrása

Felmerül a gyanú, hogy a kialakult helyzetért az autóipar a felelős, az elhanyagolt fejlesztések vagy a rossz döntések miatt. Mint általában az ilyen összetett kérdésekben, az okok itt is nagyon szerteágazóak. A brit környezetvédelmi szakemberek szerint a jelenlegi trend az egyre robusztusabb gépkocsik gyártását szorgalmazza. Az új státuszszimbólum az erőt sugalló megjelenés. A piac igényei miatt sokszor feleslegesnek tűnő méretek, rendes körülmények között soha ki nem használható teljesítmények jellemzik az új autókat. Ez olyan nagy nyomást gyakorol a fejlesztőkre és a gyártókra, hogy az üzemanyag-fogyasztás csökkenése csak ezek után jön a fontossági sorrendben.

De nem csak a luxus, hanem a közlekedésbiztonság érdekében tett fejlesztések is késleltetik a célok elérését. Az erőteljesebb felépítésű ütközők, vadrácsok, az egyre több légzsák, bővülő navigációs és kényelmi elektronikák és nem utolsó sorban a légkondicionálók mind-mind növelik (tömegükön és/vagy elektromos fogyasztásukon keresztül) az üzemanyag-felhasználást. Felmérések szerint évente átlagosan 16 kilogrammal nő az új személygépkocsik súlya, méretük egyre nagyobb lesz.

A gyártók és kereskedők úgy látják, hogy a 140 g/km kibocsátási cél túl nagy kihívást jelent, főként azért, mert a piaci viszonyokat elsősorban nem ők határozzák meg. A kereslet jelenlegi alakulása nagymértékben hátráltatja a környezetvédelmi szempontok betartását, a környezetvédelmi szempontok így valójában ellentétben állnak a piaci és versenyképességi érdekekkel.

Mi a megoldás?

A környezetvédelmi szakemberek szerint egyetlen megoldás a méretre, tömegre, akár motorteljesítményre is kiterjedő egységes európai szabályozás lehet. Ezzel azonban lépéshátrányba kerülhetnének a kontinens gyártói a világpiacon.

Mivel itt egy globális, viszonylag szabad piacról van szó, a gyártók óvatosabban közelítik meg a kérdést, ők egy sokkal rugalmasabb, önszabályozó rendszert tudnak elképzelni, mely már eddig is viszonylag hatékonyan működött. Természetesen a "hatékonyságról" erősen megoszlanak a vélemények.

Eklatáns példáját látjuk annak, hogy a globális felmelegedés minden vonatkozásában világméretű kezelést igényel erőteljesen globalizálódott világunkban. Az út nagyon rögösnek, súlyos konfliktusokkal terheltnek és költségesnek ígérkezik. A verseny adminisztratív korlátozása mindenesetre nagyon kényes kérdés.

Megoldásként felmerülhet a hibridautók fokozottabb elterjedése is. A valóság azonban a klímavédelem aspektusából kissé bonyolultabb. Amíg a szennyezőanyagok kibocsátásában egyértelmű a hibridautók előnye a nagymértékű csökkenésnek köszönhetően, addig a szén-dioxid esetében csak kisebb előnyök remélhetők. Itt nagy szerepe van ugyanis annak, hogy milyen módon termeljük meg a villamos energiát.

Várjuk Olvasóink hozzászólásait a is. Véleményüket elküldhetik a klima@icicom.hu címre, vagy a Klímaváltozás topikra.

ICI Interaktív Meteorológia