Május 23-án érte el térségünket az a rendkívül erős hideghullám, ami alaposan elrontotta a tavasz végének időjárását, de példátlan hideget hozott a nyár első napjaira is. Az időjárási kép az október véginek felelt meg.
Észak-Európából indult a sarki hideg
A május 19-i hétvégén indult el Észak-Európában az a meteorológiai folyamat, ami kezdetben a kontinens nyugati, majd középső területeit érte el. Ekkor kezdett erősödni az a skandináv középpontú ciklon, mely Nyugat-Európába hűvös levegőt hozott. Az Alpoktól nyugatra már azon a hétvégén az átlagostól több fokkal elmaradt a hőmérséklet, a Brit-szigeteken és a Benelux-államokban csapadékos időben néhol a 15 fokot sem érte el. Még abban a hideghullámban hallhattunk havazásokról a Skót hegyekben.
Miközben a kontinens nyugati részén folyamatos volt az északi hidegáramlás, hazánk fölé egyre melegebb, változó nedvességtartalmú légtömegek érkeztek. 23-án, kedden tetőzött a hőség, a délkeleti megyékben a hőmérséklet elérte a 30 fokot. Időközben a hidegfront - átkelve az Alpokon - elérte hazánk nyugati szélét, ahol a szél már kedd este északi irányba fordult.
Hazánkat is eléri a hideg levegő
24-én, szerdán érkezett meg nyugat felől az az igen erőteljes hidegfront, ami nagy viharok kíséretében vetett véget az addigi kánikulának. Előbb nyugaton, majd keleten következett be a hőmérséklet drasztikus visszaesése, időközben közel 20 fokos hőmérséklet-különbségek is voltak az ország nyugati és keleti része között. Már ez is jelezte, hogy szokatlan időjárási szituációval állunk szemben.
Ettől kezdve a ciklonok rendre a Balti-tenger és az Adria vonalán alakultak ki, ami azt eredményezte, hogy a nyugat- és közép-európai térség fölé tartósan hideg levegő érkezhetett a sarkvidékről. A hosszabb távra alakuló időjárási helyzet ismeretében már 24-én délután felhívtuk rá a figyelmet, hogy a várható nagy csapadékok miatt fennáll egy zöldár kialakulásának a veszélye, de más területeken, így a mezőgazdaságban is gondot okozhat a sok eső.
Rendkívüli időjárás kontinensszerte
A helyzet elemzése nyilvánvalóvá tette, hogy nem csak csapadékos, de az évszakhoz képest tartósan extrém hideg is marad időjárásunk. Május 27-én, szombaton arról tájékoztattuk Olvasóinkat, hogy tartós hideghullámra kell felkészülni. Európa jó része a hidegtől és a viharoktól szenvedett, komoly havazások alakultak ki az Alpok és az Északi-Kárpátok alacsonyabb (sokszor jóval 1000 méter alatti) területein is. A félméteres hóban helyenként a közlekedés is megbénult. Közben többfelé orkánok pusztítottak az Alpok térségében.
Május utolsó hétvégéjén több változás is történt. A kontinens nyugati része felett egyre jobban megerősödött egy anticiklon, mely ugyan továbbra sem engedte a térségbe a meleg légtömegeket, de felhőoszlató hatása miatt az Atlanti-partvidéken több lett a napsütés. A másik változás akkor következett be, amikor a hideg levegő elérte a Földközi-tenger középső partvidékét. A viharos bukószeleket okozó hidegáramlást az Alpok magas vonulatai hullámzásra késztették, így létrejöttek a rendkívüli csapadékot adó mediterrán ciklonok. A ciklonok keletre haladva rendre a Kárpát-medencétől délre mélyültek ki, és több esetben hazánkon is áthaladtak.
A tavasz utolsó napjaiban minket is elértek a viharok, az igen hideg időben orkánszerű szelek okoztak jelentős károkat május 31-ére virradóan. Közben az egyre újabb csapadékhullámok hatására a Kárpát-medence folyóinak teljes vízgyűjtőjén telítetté vált a talaj, és a medrek is - egyértelművé vált, hogy egy újabb nagy csapadékhullám katasztrofális következményekkel járhat.