Megoldás helyett bajt okozhat a zöld energia

A klímaváltozás témakörhöz köldött olvasói tanulmány 2. része tárgyalja a zöld energiaforrási lehetőségeket. Olyan megoldási lehetőséget vesz számba, mint a napenergia, szélenergia, geo- és bioenergia. Kimutatja, hogy a "zöld" energiák nem képesek kiváltani a mostani energiaiforrásokat, sőt akár rossz irányba is vihetik a folyamatokat.

Bármilyen módon is termelünk energiát, az befolyásolja az ökológia egyensúlyt, és valamilyen módon károsíthatja a természetet. Pl. még az abszolút "zöld" szélerőművekről is kiderült, hogy ezek az időnként a turbinákba vagy a légcsavarok terébe berepülő madárrajok tömeges pusztulását okozhatják. Tökéletesen tiszta, "zöld" energiatermelés nem létezik. Csak arra van lehetőség, hogy a rossz és kevésbé rossz megoldások közül válasszuk ki azt, amely a legkevesebb bajt okozza. A szóba jöhető lehetőségek:

Nap és szélerőművek

A nap és a szél erőművek előnye, hogy olyan energetikai folyamatokat csapolnak meg, amelyek energiája egyébként is hővé alakult volna át, így gyakorlatilag nem okoznak többlet hőtermelést. Sajnos a nap és szél erőműveknek van egy igen komoly hátrányuk, nevezetesen, hogy csak akkor termelnek energiát, amikor süt a nap, vagy fúj a szél. Az így megtermelt energiát ezért tárolni kellene, hogy akkor lehessen felhasználni, amikor szükséges. A keletkező hatalmas mennyiségű villamos energia tárolására azonban ma még csak olyan technológiai megoldások állnak rendelkezésre, amelyek nagyon költségesek és/vagy környezetkárosítók és/vagy fokozottan balesetveszélyesek.

Ha pl. a paksi atomerőmű teljesítményének megfelelő "környezetbarát" erőmű egyetlen napi villamos energia termelését akkumulátorokban szeretnénk tárolni, ehhez akkora tárolási kapacitás lenne szükséges, ami megfelel kb. 140 millió darab gépkocsi akkumulátornak. Egy ilyen hatalmas akkumulátor telepben évenként le kellene cserélni, és ki kellene selejtezni az akkumulátorok felét, gondoskodni kellene azok megsemmisítésről és az ennek során keletkező veszélyes hulladékok ártalmatlanításáról. Egy ilyen folyamat sokkal nagyobb környezeti problémát jelentene, mint a radioaktív hulladékok kezelése. Márpedig a paksi atomerőmű teljesítménye csak jelentéktelen töredéke a világon működő villamos erőművek összteljesítményének. Egy másik lehetőség az energia tárolására, hogy vízből hidrogén gázt állítunk elő, s azután ezt használjuk fel kémiai energia forrásként. Ehhez azonban számos technológiai változtatás, jelentős fejlesztési és beruházási ráfordítások kellenének. Mindent összevetve, az ilyen erőművek hosszabb távon is legfeljebb az emberiség számára szükséges energiatermelés 1-2 %- át tudnák fedezni.

Geotermikus erőművek

Ezek a földalatti mélyebb rétegek melegebb hőmérsékletét igyekeznek hasznosítani. Egyik lehetőség mélyfúrással szondákat lejuttatni, amelyek közvetlenül veszik át a hőenergiát. Másik lehetőség a mélyből feltörő termálvizek hőenergiájának hasznosítása. Mindkét megoldás teljesítőképessége a jelenlegi technikai adottságok mellett erősen korlátozott, így rövid távon ettől nem remélhető az energia gondok globális megoldása.

Biomassza és energia célú növénytermesztés

Az ilyen megoldások alapelve az, hogy mivel a növények kifejlődése és az ún. biomassza anyagok kialakulása a levegő széndioxid tartalmából vonja ki a szenet, ezért az elégetésük ugyanannyi széndioxidot termel, mint amennyi a keletkezésükkor elnyelődött. Ezzel a folyamat elvileg "nullszaldós". Nem biztos azonban, hogy ha jelentős termőterületeket hasznosítunk ilyen célra, akkor az így létrejövő nullszaldó megfelelő-e a helyzet javításához. A természetben ugyanis a növényi eredetű szerves vegyületek nagy része nem ég el, nem bomlik el, hanem fokozatosan bekerül a föld mélyebb rétegeibe. Földalatti szén és kőolajtelepeink is ilyen módon alakultak ki sok millió év alatt.

A Földön a szén mennyisége adott. Ennek egy része a levegőben lebeg főleg széndioxid formájában, egy másik része pedig a föld alatt van. Jó lenne ez utóbbi arányát növelni és a másikat ezzel csökkenteni. A még ki nem bányászott szén, olaj és földgáz széntartalma 4.000 milliárd tonna körül becsülhető. Ha ezt elégetjük, a légkör széndioxid tartalma kb. a háromszorosára növekszik. Ha pedig a folyamatot meg akarjuk állítani, legalább további 1.000 milliárd tonna szenet kellene a föld felszíne alá visszatemetni. Mindezeket figyelembe véve vitathatónak és kockázatosnak látszik az olyan megoldás, amely túl nagy szerepet szán az energia szükséglet fedezésében az olyan energia előállításának, amely a szándékosan ilyen célra termelt szerves anyagok elégetése útján valósul meg.

A tanulmány 1. része itt olvasható.

Dr. Héjjas István főiskolai docens [origo] olvasó