A miskolci tornádó keletkezéséről

A csütörtökön Miskolc városában megfigyelt tornádó hazánkban a nagyon ritka jelenségek közé tartozik, leginkább a Dunántúl déli területein fordul elő. Évenként néhány tornádó alakul ki Magyarországon, de sok évet kell várni, míg egy-egy nagyvárosunk felett megjelenik. A tornádóról egyik kedves olvasónk készített felvételeket.

Hazánkban az évente előforduló néhány tornádó nagy része a Dél-Dunántúlon jön létre, azon belül is Baranya és Somogy megyére jellemző. Az Északi-középhegység keleti részén már nagyon ritka jelenség, annak a valószínűsége pedig, hogy egy nagyvárost érintsen, rendkívül kicsi.

A Miskolcon kialakult tornádót hasonló időjárási szituáció előzte meg, mint az amerikai Préri köztudottan tölcsérfelhőiről híres vidékein. A Kárpát-medence fölé délről az alsó 2-3000 méteren mediterrán eredetű meleg, kissé nedves légtömegek érkeztek. Ugyanakkor hazánk északi részsén tegnap a 3000 méter feletti magasságban már hidegebb, viszonylag száraz levegő hatolt előre. Így a légkör egyre labilisabbá vált, ami azt jelentette, hogy a gomolyfelhők keletkezésének megindulása után igen heves feláramlások jönnek létre, nagy viharok tudnak kialakulni.

Miskolcon már a délelőtt folyamán keresztülhaladt egy zivatarlánc, az azt követő kevés napsütésben 28-29 fokra emelkedő levegőn újabb erős feláramlás indult el. Kedvező feltételek adódtak ahhoz, hogy kialakuljon az úgynevezett szupercella. A szupercella egy vízszintesen 10-20 kilométeres kiterjedésű, jellegzetes, eleinte lassú forgással rendelkező zivatarfelhő, melyben heves feláramlás kedvez a csapadékképződésben. A felhő környezetében és később benne is erős kompenzációs leáramlások jönnek létre, mely különösen a repülők számára jelent veszélyt.

A zivatarcellában a csapadék hűtő hatása miatt a felhő alatt hidegfrontokhoz hasonló légbetörések jönnek létre. Ritka esetben a szupercellában két ilyen frontzóna is kialakulhat, melyek nagyjából a középpontból indulnak ki, és közelítenek egymáshoz. A szupercella erős feláramlása a felszínen a felhő felé tartó összeáramlást hoz létre. Az álfrontok elhaladása mögött a hideg-előretörés megakadályozza a levegő beáramlását, így a felhő szívó ereje csak a két ál-hidegfront által meghatározott egyre szűkülő szelet mentén történik. A föláramlás zónája csökken, a perdület-megmaradás törvénye miatt a szupercella forgó mozgása a szűkülő keresztmetszeten növekszik. A forgó légrészen belül a légnyomás a centrifugális erő miatt süllyed, a felszívó hatás erősödik. A forgó felhő alja egyre lejjebb ereszkedik, bizonyos esetekben eléri a talajt. A nagyon erős szívó hatás hatalmas károkat tud okozni, az örvény óránkénti több száz kilométeres sebességű szelet hoz létre. Az ál-hidegfrontok végül összezárnak, a tornádó megszűnik.

A miskolci tornádó szerencsére a legkisebbek közé tartozik, a létrehozásához szükséges szupercella mérete, energiája nem tette lehetővé a nagyobb erők felszabadulását. A tölcsér mérete néhány méter lehetett.

Kértük olvasóinkat, hogy a tornádóról küldjenek képeket. Képgalériánkban közzétesszük Puskás László miskolci olvasónk képeit, melyeken megfigyelhető a szupercellából lenyúló tölcsér, ami egyébként a talajt szerencsére nem érte el.

Továbbra is kérjük olvasóinkat, hogy ha ilyen jelenségekkel találkoznak, haladéktalanul küldjék el számunkra a [email protected] címre. Így mi is mielőbb tudjuk tájékoztatni a többi [origo] olvasót.