Repülőgépet is széttéphetnek a zivatarok

2006.06.26. 13:36

A helyi záporok, zivatarok kis területen de jelentős csapadékot hozó, átmeneti szélerősödéssel járó jelenségek. Az erős változatokban a feláramlások ereje egy repülőgép szárnyát is leszakíthatja! Fél óra alatt akár egy havi csapadékösszegnek megfelelő eső is kihullhat erős villámtevékenység közepette.

Gyakran halljuk, olvassuk - főként a nyári félévben - a következő szófordulatot az időjárás-jelentésekben: "a megnövekvő gomolyfelhőkből elszórtan zápor, zivatar alakul ki."

A kulcsszó: a feláramlás

A helyi záporok akkor alakulnak ki, amikor néhány száz métertől néhány kilométerig terjedő térségben több kilométer magasan feláramlás jön létre. A légkörben egy levegőtömb emelkedni kezd, ha a környezetéhez képest melegebb, azaz sűrűsége kisebb. Ilyenkor - mint egy víz alatti buborékra - felhajtóerő hat rá.

A zivatarfelhőben óránkénti 60-70 kilométeres, alkalmanként ennél nagyobb sebességű feláramlások is létrejöhetnek, kompenzációként pedig a felhő peremén ennél kisebb mértékű leáramlások. A troposzféra tetejéhez közeledve a levegő hűlése romlik, a sztratoszférában pedig az ott jelenlévő ózon fényelnyelése miatt felfelé már melegedés figyelhető meg. Ezért a zivatarfelhők legfelső határa a troposzféra teteje, vagy legfeljebb az a szint az alsó sztratoszférában, ahová az erős feláramlás még "feldobja". Ott a felhők szétáramlanak, a felhő teteje üllő szerű formát vesz fel.

A feláramlás a felhő belsejében nem egyenletes, fel- és leáramlási zónák alakulnak ki egymás mellett, így ha azon áthalad egy repülőgép, akkor hirtelen hatalmas nyíróerők léthetnek fel. Ezek akár a gép szárnyait is letéphetik, amint ez már számos esetben okozott tragédiát. Ezért a repülésben ma is igen fontos a zivatarok előrejelzése.

A zivatarfelhőkben lévő heves feláramlások kedveznek az erős csapadéktevékenységnek. Az ilyen felhőkben jön létre a jégeső és a villám. A heves csapadék a felszínre érve gyors hőmérséklet-csökkenést eredményez, melynek következtében viharos szelek jönnek létre a zivatarfelhők szélén. Hazánkban nem ritka, hogy egy-egy nagyobb zivatar esetén 60-80 milliméter csapadék is lehullik, mely kitesz egy átlagos havi csapadékösszeget.

A feláramlás kialakulása

Napsugárzás esetén a felszín különböző mértékben melegszik fel, így a melegebb részekről néhány tíz méteres nagyságú légbuborékok, úgynevezett termikek válnak le. A termikek nyomása emelkedésük közben nagyjából mindig a környezete nyomását veszi fel, mely felfelé csökken. A csökkenő légnyomás miatt kitágul és hűl. Addig emelkedik a termik, amíg környezete hőmérsékleténél magasabb. Amikor az egyre hevesebb termikképződéskor százméteres, esetleg kilométeres nagyságrendben jönnek létre hőmérsékleti különbségek, nagyobb levegőtömbök is megindulnak egyre rendezettebben felfelé.

A feláramlás megindulását nem csak erős napsütés idézheti elő, hanem létrejöhet a hegyek szélfelőli oldalán, vagy pedig spontán módon, ha a magasban erős hidegáramlás történik.

Forrás: ICI

Bori Andrea [origo] olvasó

A légtömbök nedves levegőt is tartalmaznak. Amikor a levegőtömb elindul felfelé, közelítőleg úgy csökken a tágulás következtében a hőmérséklete, mint a száraz levegőnek, mely hozzávetőlegesen 1 fokot jelent 100 méterenként. Ha azonban olyan alacsony hőmérsékletre ér, ahol már a benne lévő nedvesség kezd kicsapódni, felhőelemek jönnek létre, gomolyfelhők képződnek. A kicsapódás hőt szabadít fel, ezért tovább haladva felfelé - a fokozatos kicsapódás következtében - kisebb mértékben hűl, mint a telítettség előtt. Ez körülbelül 0,4 foknak felel meg 100 méterenként. Mint arról fentebb szóltunk, egy levegőtömb addig emelkedik, amíg felhajtóerő hat rá, amíg a környezeténél melegebb. Tehát az emelkedés magassága nagymértékben függ a környező levegő hőmérsékletének függőleges rétegződésétől. A felszín közeli néhány métert leszámítva a levegő hűlésének maximuma megegyezik a száraz levegő emelkedésekor tapasztalt hűléssel (1 fok 100 méterenként), hiszen ez a hűlés éppen a Földön állandóan jelenlévő függőleges áramlások révén jött létre.

Meddig emelkedhet a levegő?

Ha az adott helyen a levegő nagy magasságig 0,4 foknál jobban hűl felfelé, akkor egy már felhő stádiumot elért levegőtömb, amely még mindig melegebb a környezeténél, felfelé egyre inkább melegebb is marad, hiszen az éppen 0,4 fokkal hűl felfelé. Így a levegőtömbre egyre nagyobb felhajtóerő jut, mely növekvő gyorsulással emeli tovább, a gomolyfelhő egyre jobban tornyosul. A felhők emelkedése közben természetesen keveredés is létrejön, ezért kis kiterjedésű felhők nem érhetik el azt az elvi magasságot, ahol még felfelé megfelelő a levegő hűlése. De ha egyszerre több gomolyfelhő "összeállása" történik meg, az így keletkező, vízszintesen néhány kilométeres kiterjedésű felhőben a rendezett feláramlás akár az elvi határig, a fent említett kedvező rétegződés tetejéig eltarthat.

A legviharosabb hónapok a május és a június, de néha télen is előfordul, akár hózivatar formájában is.

Friss képek találhatók témakörökbe sorolt időjárási Képgalériáinkban. Ha szép zivatarokat látnak, küldjék meg nekünk, mielőbb megosztjuk olvasóinkkal.Új galériákat indítottunk, sok zivataros képet is találhatnak! Továbbra is várunk képeket olvasóinktól az idojaras@icicom.hu címre.

KAPCSOLÓDÓ CIKK