55 fok árnyékban!

2006.07.05. 0:43

Új hőhullám van kialakulóban hazánkban. Az afrikai hőség kifejezésnek földrajzi alapja is van: a Szahara északi területeinek adottságai kedveznek ahhoz, hogy itt Európa hőközpontja legyen. Az innen érkező meleg légáramlatok hazánkba is elérnek. Loffler József olvasónk hozzászólásában tanulságos személyes élményeiről is beszámolt.

A világ legmelegebb pontja

A világ legmagasabb hőmérsékletét a líbiai Al' Aziziyahban mérték 1922. szeptember 13-án (57,7 Celsius-fok), de a szomszédos Algéria belső területein is igen gyakori a hosszan tartó, 45 fokot meghaladó hőség. Természetesen az ország lakosságának döntő hányada az északi, tenger által hűtött mediterrán városokban lakik.

A nyári napfordulókor (június 21. vagy 22.), illetve az azt övező időszakban a Ráktérítőn, illetve környékén merőlegesen delel a Nap, és a merőleges napállás az Egyenlítőhöz képest jóval hosszabb nappallal párosul. Mindez Észak-Afrikában hatalmas szárazföldi térséget érint. Mivel nem érvényesül a tengerek hűtő hatása, a nyári félévben a Szahara közepe a világ legmelegebb területe.

Loffler József [origo] olvasónk 4 évet töltött ezen a területen, ezalatt 3 alkalommal is elérte a hőmérséklet az 55 Celsius fokot. A hőmérséklet azonban természetesen nem minden! Amint írja: "Az a hőmérséklet ami a sivatagokban vagy azok közelében van, azt másképpen kell nézni! Magyarországon a magasabb a hőmérséklet nagyobb páratartalommal jár, és ez az ami ugyanazon hőmérséklet mellett nehézzé teszi a létezést. A sivatagban volt olyan eset, hogy 16%-os volt a relatív-páratartalom, ami sokkal elviselhetőbbé tette az ottani lényegesen magasabb hőmérsékletet.". A jó párologtatás miatt létkérdés a sivatagban a nagy mennyiségű folyadékbevitel!

Földrajzi okok

A Szahara algériai vidékét a Marokkóban található Magas-Atlasz teljesen leárnyékolja az óceán felől érkező nedves, hűvös áramlatoktól. Ezek a hűvös áramlatok a magas hegyoldalakon adják ki csapadékukat. Algéria területére már csak a száraz, meleg levegő érkezik, nyomasztó főnszél formájában. Ugyanakkor Algéria északi vidékén az Atlasz alacsonyabb gerincei húzódnak, ettől keletre, Líbiában pedig már nem található számottevő domborzati akadály a partokon. Így kedvező áramlás esetén a forró légtömegek könnyedén Európa felé veszik az útjukat. Az észak-szaharai "hőközpontból" kiinduló meleg légtömegek felelősek a kontinensünkön kialakuló kánikuláért. A szubtrópusi levegő időnként a tundravidékre, akár a 70. szélességi körig is eljuthat. Példa erre idén nyár elején a Jeges-tenger partvidékén tapasztalt kánikula.