Megváltoztatható az időjárás

2006.07.19. 8:48

A 2006. július 15-16-i hétvégén, Szentpéterváron rendezett G8-csúcs "felhőtlen" sikerességéért mesterségesen avatkoztak be az időjárásba. A cél az volt, hogy napsütés váltsa fel az előrejelzett borongós időt. A "meteorológiai hadművelet" sikerrel járt: szép napsütés fogadta a résztvevőket. Természetesen nem ez volt az első emberi beavatkozás az időjárásba, például a fagy és a jégeső elhárítására már évtizedek óta léteznek módszerek.

Vágyunk az időjárás megváltoztatása

Az emberiség ősi vágya hosszabb távon előrejelezni, illetve befolyásolni az időjárást. Az előrejelzés elvi határait ismerjük, számottevő fejlődés csak az egy-két héten belüli prognózisok esetében várható. Az időjárás befolyásolására több lehetőség is van, tudnunk kell azonban, hogy ez csak korlátozott mértékben lehetséges. Ez persze akár szerencsének is tekinthető, mert igen nehéz lenne eldönteni, hogy egy adott napon mi lenne a "jó" idő.

Már évszázadokkal ezelőtt próbálkoztak viharágyúkkal elijeszteni a pusztító viharokat, de ezek az elképzelések - bár meglepően népszerűek és elterjedtek voltak - nem hozhattak számottevő eredményeket. Még inkább nélkülöznek minden fizikai alapot a különböző esőcsináló táncok, szertartások és kuruzslások.

Az időjárás megváltoztatásának sikeressége nagyon nehéz kérdés: miután az időjárás nem ismételhető meg, soha nem tudhatjuk meg, hogy mi történt volna a beavatkozás nélkül. Ezért egy-egy eset sikeressége semmi esetre sem tekinthető bizonyítéknak, csak sok beavatkozás után, bizonyos statisztikai módszerek alkalmazásával lehet valószínűsíteni egy alkalmazott módszer tényleges eredményességét.

Emellett nem is vállalkozhatunk akármilyen időjárási helyzet tervszerű és irányított megváltoztatására. Nem tudjuk megállítani a szeleket vagy eltéríteni egy erős hidegfrontot. A megváltoztatás térbeli és időbeli terjedelmében is komoly korlátok állnak fenn. Nem lehetséges országnyi területek időjárását befolyásolni, mint ahogy meleg nyár biztosítására sincs lehetőségünk. Ezek a korlátok belátható időn belül fenn is fognak maradni. Itt most természetesen nem beszélünk az emberiség okozta globális felmelegedésről, vagy egy nukleáris robbantás időjárást befolyásoló hatásáról, ugyanis ezek a legkevésbé sem nevezhetők sem tervszerűnek, sem irányítottnak, bár hatásuk hatalmas lehet.

Módszerek az időjárás megváltoztatására

A légköri folyamatoknak való kiszolgáltatottság a leggyakrabban a mezőgazdaságban okoz  bizonytalanságot. Az ott jelentkező helyi károkból komoly veszteségek eredhetnek, gondoljunk egy pusztító jégverésre vagy egy késő tavaszi fagyra. Emiatt az időjárás megváltoztatására irányuló törekvések is erre összpontosítanak, és ez reális célkitűzésnek bizonyult az elmúlt évtizedek során.

A tavaszi fagyok elleni védekezésben több eljárást is viszonylagos sikerrel vetettek be. A füstölős módszer lényege, hogy egy terület felett füstöléssel összefüggő füstfelhőt képeznek, mely a felhőzethez hasonlóan elnyeli és részben visszasugározza a felszínről kiindult hősugarakat. A vízpermetezős eljárás esetében a víz nagy fagyáshőjét használják ki, így a fagyás elhúzódó folyamatában a növények külső részeinek hőmérséklete sem süllyed 0 fok alá.

A jégeső-elhárítás a huszadik század ötvenes éveitől kezdett komolyan fejlődni. A volt Szovjetunióban fejlesztették ki azokat a meteorológiai rakétákat, melyek segítségével a zivatarfelhők jégképző zónáiba a jégképződést elősegítő szilárd magvacskákat juttatnak. Ennek hatására kevés nagyméretű jégszem helyett károsodást nem okozó, apró szemű jégeső hullik a felhőkből, általában bővebb csapadék kíséretében. A rakéták költségessége és alkalmazásuk nehézkessége miatt többfelé - így hazánkban is - megszüntették a rakétás védekezést, és újabban az ezüstjodid-oldatot a földfelszínről történő bepárologtatással juttatják a kialakuló felhőzetbe. A jégeső-elhárítás eredményességét a nehéz ellenőrizhetőség miatt mindenesetre nem könnyű számszerűsíteni.

Mi történt Szentpéterváron?

Igen ritka esemény, hogy az időjárás-változtatás meglehetősen költséges kelléktárát csupán "esztétikai okokból" használják fel. Szentpéterváron az elmúlt szombaton ez történt, a légierő 3 gépének segítségével.

Itt a fő cél az volt, hogy minél jobban csökkentsék a felhőzet mennyiségét, hogy a világrendezvényre érkezők egy napsütötte várossal találkozhassanak. A felhőzet eltüntetésének érdekében arra törekedtek, hogy a felhőzet nedvessége egy időzített időpontbeli csapadékképződés által kihulljon. Tehát elsősorban az éjszakai csapadékképződést siettették a bevetett eszközökkel.

A csapadékképződés gyorsítása két fő irányban történt. A felhők hőmérsékletének csökkentésével a felhők maximális nedvességtartalma csökken, a többlet kihullik. A hűtést "légkörbarát" anyagok segítségével igyekeztek megoldani. Ezért 2400 liter folyékony nitrogént és 20 tonna granulált szén-dioxidot (szárazjég) használtak a légkör megfelelő részének hűtésére. Mindkét anyag a párolgása során további hőt von el a levegőtől. Mivel ezek az anyagok amúgy is a levegő alkotóelemei, mennyiségük pedig elenyésző, elvileg szennyezőhatással nem jártak.

A jégeső elhárításánál bevett módszerrel, 500 darab pirotechnikai eszköz (rakéták) segítségével ezüstjodidot juttattak a felhőkbe, mely gyorsította a jégalapú csapadékképződést. A jég és a vízcseppek különböző méretű, légköri szilárd elemekre csapódnak ki, ezért a vízcseppek keletkezésének gyorsítására is gondolni kellett. A vízcseppek kezdeti növekedésénél jelentős szerepet játszik az úgynevezett oldathatás. A csapadékképző magvacskára kicsapódott víz, a magvacska anyagát részben oldja, az így keletkezett oldott vízcseppre már telítettség alatt, akár 70-80 százalékos relatív páratartalom mellett is további vízgőz csapódik ki. Ennek gyorsítása érdekében, por alakban ilyen jellegű, szilárd szennyezőanyagot is bejuttattak a felhők közé.

Végeredményben sikeres volt az akció: a vendégek napos időben léphettek ki a gépekből, annak ellenére, hogy a helyi előrejelzések szerint felhősebb időnek kellett volna következni. Mivel az időjárást módosító beavatkozásokat nem lehet ellenőrizni, a szentpétervári "hadművelettel" szemben is fennállhatnak bizonyos kételyek. A térségben ugyanis egy hidegfront haladt át, amely átmeneti felhősödéssel, később azonban gyors felhőzetcsökkenéssel járt. Az előrejelzésben való kis tévedés, a hidegfront várakozáson felüli stabilizáló hatása azt is jelentheti, hogy a beavatkozás nélkül is kisüthetett volna a nap. Ugyanakkor akármilyen időjárási helyzetben nem lehetett volna esély sem a sikerre: egy kiterjedt esőzéseket okozó, nagy vastagságú felhőzettel szemben tehetetlenek lettek volna.

Összességében mégis azt mondhatjuk, hogy elméletileg megalapozott, több-kevesebb sikerrel már évtizedek óta használatos módszereket vettettek be  a múlt hétvégén Szentpéterváron. Persze a számla meglehetősen magas volt.

A részletes időjárásról és a következő napok rendkívüli hőhullámáról itt olvashatnak.