Mindig is szélsőséges volt az április

Az április a népnyelvben is a szeszélyességéről híres. Az időjárási adatok is ezt támasztják alá. Az átmeneti hónapban a téli és nyári légtömegek harca dúl.

Az átmeneti évszakokban a sarkvidéki és szubrtópusi légtömegek legjobban megközelítik egymást, ennek köszönhetően ez a 30 nap általában az év legváltozékonyabb időszaka, még annak ellenére is, hogy az idén egy makacs nyugat-európai anticiklon ezt a hipotézist megcáfolni látszik.

A napsugárzás ereje és a légtömegek késleltetett felmelegedése, a sarkvidéki, még mindig téli levegő gyakori betörése teszi szelessé, változékonnyá a hónapot. Sajnos ennek egyik következménye a késői fagyok megjelenése. Gyakran másfél hónapos fagymentes időszakot követ egy-egy április végi erőteljes hidegfront, melynek átvonulása után a reggeli fagyok a fejlődő növényzetben - elsősorban a virágokban és a friss hajtásokban - maradandó károsodást okozhatnak.

Az egyik emlékezetes hidegbetörés 2001. április 16-án ment végbe, másnap reggel helyenként -5 fok alá süllyedt a hőmérséklet. 2005-ben a hónap utolsó napjaiban történt enyhébb formában hasonló eset.

A változékonyság velejárója a két egymást követő április különbözősége. 1876. április 23-án napközben a fővárosban 29 fokot mértek, amely jelenleg is az erre a napra vonatkozó melegrekordnak számít. Napra pontosan egy évvel később azonban -1.3 fokos minimumra ébredhettek a budapestiek, amely viszont eddig megdönthetetlen hidegrekordnak bizonyult.