A VAHAVA társadalmi vitát indít a klímaváltozásról

2007.06.21. 14:21

Felhívást intézett az Internet Olvasókhoz a VAHAVA projekt. Az éghajlatváltozásra adandó hazai válaszok társadalmi méretű diskurzusához Láng István akadémikus írt vitaindító összeállítást. Az [origo] Időjárás rovatához beérkezett korábbi olvasói hozzászólások a vélemények közötti komoly szakadékokról tanúskodnak, még csak részben tükrözik a tudósok egységesedő álláspontját. A széleskörű vita egyik célja éppen a markáns különbségek oldása, az egységes klímastratégia kialakítása.

Az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) idei jelentései az emberi tevékenységből eredő éghajlatváltozás bizonyosságát megerősítették, sőt ezzel együtt a szükséges - globális szintű - cselekvési forgatókönyveket is megadták. A nemzeti meteorológiai szolgálatok a globális felmelegedés helyi hatásait kutatják. A VAHAVA projekt pedig - felhasználva a klimatológusok eredményeit - kezdetektől az éghajlatváltozás kihívásait szándékozik kezelni a konkrét cselekvési tervek elkészítésével. Most tovább kívánják szélesíteni a téma iránt való társadalmi érdeklődést, ezért a következő felhívást intézték az Olvasókhoz:

A VAHAVA projekt vezetői szívesen várják a véleményeket, az észrevételeket és javaslatokat a vitaindító összeállításról, illetve az aktuális klímapolitikai feladatokról. A véleményeket a VAHAVA honlapon változtatás nélkül közlik. Egyetlen megkötés, hogy a terjedelem ne haladja meg a háromezer karaktert. A hozzászólások egy válogatását rovatunk is szándékozik közzétenni.
Levelezési cím: klima.vahava@office.mta.hu

Láng István akadémikus (a VAHAVA projekt vezetője) vitaindító összeállítása:

CSÖKKENTÉS? ALKALMAZKODÁS? MINDKETTŐ?
A klímapolitika rejtelme

A fokozatosan kialakuló klímaváltozást tényként kezelik a tudományos körök, a társadalmi mozgalmak, az üzleti-gazdasági szférák, sőt már a politikusok is. A klímaváltozás - amely a szélsőségek meteorológiai és hidrometeorológiai események felgyorsuló sorozatának formájában jelentkezik - nem az ok, hanem az okozat, amelynek súlyos gazdasági, társadalmi és környezeti következményei vannak. Ezek döntő többsége kedvezőtlen hatású. De mi az ok, ami beindította ezt a folyamatot?

Az ok az elmúlt két évszázadban kifejtett emberi tevékenység: a Föld népességének robbanásszerű megsokszorozódása és ezzel párhuzamosan a fosszilis energiaforrások felhasználásának hihetetlen mértékű megnövekedése.
Vannak tények és vannak magyarázatok. /A következő adatok a Vital Signs 2006-2007 kiadványból származnak./
A Föld lakosság 1950-ben 2,5 milliárd fő volt, (Krisztus idején a becslések szerint 150 millió). 2005-ben már 6,4 milliárd. A növekedés fél évszázad alatt több mint két és félszeres
A fosszilis tüzelőanyagok felhasználása millió tonna olajegyenértékben 1950-ben 1 715, míg 2004-ben 8 965 millió tonna. A növekedés fél évszázad alatt több mint ötszörös.
A légkör CO2 tartalma az ipari forradalom kezdetén 280 ppm értéket mutatott, 1960-ben 316 ppm, 2006-ban 380 ppm. . A növekedés 35%.
A Föld felszínének átlaghőmérséklete 1950-ben 13,87 Celsius fok volt, 2005-ben 14,60. Fél évszázad alatt 0,73 Celsius fok növekedés.
A légkör összetételének változása, a földfelszín átlaghőmérsékletének növekedése, a szélsőséges meteorológiai és hidrometeorológiai események gyarapodása "véletlenül" egybeestek az emberiség számának és energiaigényének robbanásszerű növekedésével.

Miért nem volt ilyen légköri és hőmérsékleti gyors változás az elmúlt néhány százezer évben? A válasz egyértelmű: a változások okozója döntő mértében az emberiség jelenlegi, nem fenntartható termelési és fogyasztási rendszere, amihez azonban kisebb mértékben a természeti folyamatok is hozzájárultak. A tudományos szakértők döntő többségének ez a véleménye, és az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) közelmúltban publikált jelentése is ezt támasztja alá.

Következésképpen ez lehet a hosszú távú megoldások alapja. Leegyszerűsítve azt jelenti, hogy radikális csökkentést szükséges elérni az üvegházhatású gázok globális kibocsátásában viszonylag rövid idő, mindössze néhány évtized alatt. A regionális csökkentés nem hozhat átütő eredményt, mert a légkörön keresztül minden ország érintett, és a kölcsönös függőség érvényesül.

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK