Óriásviharok lehetnek az USA-ban

Ahogy bolygónk melegszik, az Egyesült Államokban egyre több óriásviharra kell számítani, hatalmas villámlásokkal és jégesővel, állítják a NASA kutatói egy nemrégiben megjelent tanulmányban.

Míg a kutatók többsége csak a nagyskálájú időjárási folyamatokkal foglalkozik, és csak általánosságban figyelmeztet az időjárás megváltozására, például, hogy gyakoribbak lesznek a hurrikánok, illetve az aszályos időszakok, addig az új tanulmány kisebb jelenségekre hívja fel a figyelmet, mint amilyenek a viharok és zivatarok, amelyek a globális felmelegedés hatására sokkal veszélyesebbeké válnak.

Egy szárazföld felett kialakuló viharhoz többnyire csak két dologra van szükség az amerikai kontinensen, az egyik az erős nappali felmelegedés, a másik pedig a fokozott páratartalom. Mi történik, ha mindezek adottak?

A kutatást vezető tudós, Del Genio véleménye szerint erősebbeké válnak a zivatarok, és a viharok, valószínűleg gyakoribbak és jóval erősebbek lesznek a kialakuló tornádók is. A kutatók figyelmeztetnek, hogy a klímakutatásnak ezen területe még gyerekcipőben jár, ezért az eredményeket némi fenntartással kell kezelni. Az viszont tény, hogy a friss kutatások mind ugyanazon az állásponton vannak, miszerint erősödni fognak a viharok az Egyesült Államokban.

Del Genio egy számítógépes modell segítségével vizsgálta a klímakutatásnak a legtöbb tudós által került területét, a kis skálájú folyamatokat. Ugyanis a zivatarok túl kicsik ahhoz, hogy a klímakutatásban használt nagy felbontású modellek megfelelően előre tudják jelezni. Ezért Del Genio azokat a tényezőket kezdte el vizsgálni, amelyek a viharok kialakulásában játszanak fontos szerepet.

Az USA-ban már létezik egy olyan egyedülálló modell, amely földrajzi és meteorológiai elemeket ötvözve készült a legveszélyeztetettebb területek vizsgálatára, ezek azok a területek, amelyeken tavasszal és nyáron a legtöbb vihar és tornádó kialakul. A legveszélyesebb időszak, amikor a Rocky-hegység felől érkező száraz levegő találkozik a Mexikói-öböl felől érkező nagy nagynedvesség tartalmú levegővel, a terület felett pedig még egy jet-stream is húzódik. (A jet-stream szűk keresztmetszetben összpontosuló, nagy szélsebességű horizontális áramlási zóna.)

Del Genio modellje szerint a globális felmelegedés hatására erőteljesebbé válnak a függőleges irányú légáramlatok, az oldalirányú mozgásokkal szemben. Ennek következtében nagyobb jégszemek tudnak kialakulni, és több villám keletkezik. Ugyanis a jégszemek a felhőben lebegve alakulnak ki, és a kicsapódó, majd megfagyó vízgőz hatására nőnek egészen addig, míg a feláramlás elbírja őket. Intenzív és erőteljes feláramlás estén elég nagyra tudnak hízni ezek a jégszemek.

Egy egyszerű nyári napon a feláramlás sebessége mindössze 1,6 km/óra, és egy közepes zivatar esetén sem igen haladja meg a 3,2 km/órát. De az igazán nagy viharokban a feláramlás sebessége elérheti a 32-48 km/órát. Minél nagyobb a feláramlás sebessége, annál pusztítóbb egy vihar.

A tanulmány szerint a leghevesebb zivatarok és viharok az Egyesült Államok délnyugati és nyugati területein várhatók.

A globális felmelegedésnek egy haszna azonban mégis van, a szélnyírás (a horizontális vagy vertikális irányú szélfordulás) valószínűleg csökkenni fog, amely a függőleges áramlásokat kissé mérsékelni fogja.

A NASA viharokat vizsgáló laboratóriumának vezető kutatója, Harold Brooks a közeljövőben jelenteti meg jégesőkről készített tanulmányát, amely a fentiekben leírtakhoz nagyon hasonló eredménnyel zárult. Állítása szerint a nagyobb jégesők alkalmával a jégszemek akár baseball-labda nagyságúra is megnőhetnek.