Olvad a jég az Északi-sarkon

A globális felmelegedés hatására drasztikusan emelkedik a hőmérséklet az Északi-sarkvidéken, kétszer olyan gyorsan, mint bárhol máshol a Földön, komoly károkat okozva ezzel az ökoszisztémában.

A Norvégiához tartozó, Jeges-tengeren található Svalbard szigetvilágban, máris láthatók a globális felmelegedés hatásai. A tengeren úszó jég mennyisége még sosem volt ilyen kevés, mint az idei évben, és még egy hónap hátra van az olvadásból, amely körülbelül szeptember végéig tart.

Svalbardon a globális felmelegedés hatása már szabad szemmel is látható, az elmúlt két évben a sziget nyugati partjai már télen is jégmentesek voltak. Az Esmark-gleccser 1966-os helyzetéhez képest 3,5 km-rel húzódott vissza, habár erről a kutatók nem tudják egyértelműen megállapítani, hogy ez is a melegedés következménye vagy csak egyszerűen a gleccserben lejátszódó természetes folyamat.

A sziget a Golf-áramlatnak köszönhetően lakható, amely körülbelül 10 fokkal emeli meg a hőmérsékletet. De a klíma hamarosan túl meleggé válhat.

A tudósok állítása szerint az Északi-sarkvidék kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a Föld más területei.

A sarki jég olvadása az olajcégek számára kifejezetten kedvező folyamat. Ugyanis az Amerikai Geológiai Intézet szerint az eddig fel nem fedezett olaj és földgáz mezők 25 százaléka a sarki jégtáblák alatt találhatók.

A jég olvadása újabb tengeri kutatásokra is lehetőséget nyújt, és megnyílhat az északnyugati átjáró is, egy tengeri út Kanada északi partjai mentén a Jeges-tengeren, amely összeköti az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán vizét, jelentősen megkönnyítve a tengeri hajózást.

A változás azonban katasztrófát okozhat számos állatfajnak, és az egész sarkvidéki ökoszisztémát veszélyezteti. A jégtáblák eltűnésével a fókák is eltűnhetnek, és hasonló sors vár a jegesmedvékre is, amelyek a kutatók szerint 2050-re teljesen eltűnhetnek az Északi-sarkvidékről.