Mától Poznan ad otthon az ENSZ egyik legnagyobb klímakonferenciájának. A téma mára valóban globálissá vált: a konferenciára több mint 190 ország küldi el delegáltjait, így a részvevők száma megközelíti a 8000 főt. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményét aláíró országok vezető szakpolitikusai mellett a nemzetközi és államközi intézmények, környezetvédelmi szervezetek, és ami újdonság: különböző cégek, gyárak képviselői is részt vesznek a konferencián.
A konferencia célja a Kiotói Jegyzőkönyv eredményeinek felmérése, ill. hosszú távú globális együttműködés kialakítása a klímaváltozás negatív hatásai elleni védekezésre, valamint a Föld vészes felmelegedésének megfékezéséhez szükséges, 2012 utáni stratégia felvázolása. A négy kulcsfontosságú téma: az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás politikája, a technológiai ismeretek átadása és a klímaváltozás elleni küzdelmet segítő, közös pénzügyi alap létrehozása.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) kutatói 2050-ig két fokban maximalizálták azt a határ ameddig a légkör melegedhet, és várhatóan ez a melegedés még nem okoz súlyosabb katasztrófákat. Ahhoz, hogy a katasztrofális mértékű melegedést elkerüljük - az Európai Unió álláspontja szerint - 2050-re az üvegházhatású gázok globális kibocsátását az 1990-es szinthez képest világszerte 50 százalékkal kell csökkenteni. A poznani klímakonferencián a vállalás előkészítése zajlik, a végső megállapodást 2009-ben Koppenhágában írják alá.
A válság által is nehezített körülmények közepette a konferencia sikeressége azon múlik, hogy e felek elfogadják-e azt a többség által képviselt véleményt, hogy a klímahelyzet rendezése nem tűr halasztást, és kellően kompromisszum készek-e a globális megoldás keresésében.