Vezető politikai tényezővé vált a klímaváltozás kérdése

2008.04.09. 12:29

A Béke Nobel-díjjal kitüntetett IPCC elnöke, Rajendra Panchauri azt tartja a szervezet legnagyobb sikerének, hogy a klímaváltozás az elmúlt évek alatt a világpolitika vezető témájává válhatott. Ma már szinte nincs olyan kormány, amelyik szó nélkül elmehetne a klímaváltozás kérdése mellett, amely fokozatosan a világgazdaság számára is meghatározó tényezővé válik. Magyarország az elsők között csatlakozott a klímaváltozás elleni küzdelemhez, Fodor Gábor szerint a magyar politika számára hamar egyértelművé vált stratégiai jelentősége.

Az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) Budapesten megrendezésre kerülő 28. ülésszakának megnyitója előtt április 8-án, dr. Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter és Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke "Éghajlatváltozás: tudomány és politika" címmel fórumot tartott az MTA dísztermében.

Vizi E. Szilveszter megnyitójában egyértelművé tette, hogy a klímaváltozás kérdése nemcsak földrajzi értelemben globális kérdés, hanem a társadalom minden szféráját érinti. Az ellene folytatott küzdelemben a politikán és a tudományos társadalmon túl a civil szférának és az egyénnek is megvan a maga felelőssége.

A 2007-ben Béke Nobel-díjat kiérdemelt IPCC elnöke, Rajendra Pachauri ismertette a testület 20 éves történetét. Jól mutatja a tudományos munka erejét, hogy 20 évvel ezelőtt, amikor a klímaváltozás még gyakorlatilag ismeretlen kérdés volt, sőt még a tudományos élet nagyobbik része is tagadta a globális klímaváltozás tényét, az ENSZ által létrehívott szervezet már elkezdte a kérdés tudományos és gyakorlati megalapozását és a klímaváltozás elleni küzdelem hídfőállásainak kiépítését. A folyó munka csomópontjait az összegző jelentések kibocsátása jelentette. Az utolsó, 2007-ben közzétett negyedik jelentés kapcsán kapta meg a szervezet a megosztott Béke Nobel-díjat, amely a szakértők és más résztvevők elkötelezettségének és többéves munkájának különleges elismerése.

Forrás: MTI/Beliczay László

A közel hatéves munka lezárását jelentő negyedik IPCC-jelentés megerősíti azt a korábbi tudományos állítást, hogy a Föld éghajlata melegszik, és ez főként az elmúlt száz év emberi tevékenységének a következménye. A jelentés szerint a következő évtizedekben Földünk átlaghőmérséklete 1,0 és 6,3 fok közötti mértékben melegedhet attól függően, hogy a jövőben hogyan alakul az üvegházgáz-kibocsátás. A legoptimistább becslések szerint is, ha az üvegházhatású gázkibocsátás szintje megállna a 2000. év szintjén, a felmelegedés üteme legalább 0,1 fok lenne évtizedenként.

Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter elmondta, hogy a klímaváltozás az emberiség egyik legnagyobb kihívása, és ma már a világ egyetlen ország sem engedheti meg magának, hogy ne vegye komolyan ezt a problémát. Az IPCC kiemelt fontosságát abban látja, hogy a klímaváltozás problémáját tudományos kérdésből egyértelműen sikerült a világpolitika egyik meghatározó témájává tenni. Minden ország kormányának választ kell adnia a klímaváltozási kérdésekre, [a korábban jellemzően szkeptikus magatartást tanúsító (a szerk.)] USA-ban az elnökválasztási kampánynak is kulcsfontosságú kérdése. A globális felmelegedés problémáját a magyar politika kiemelten kezeli, emiatt is került sor az IPCC magyarországi meghívására. A rendezvény sokat segít a hazai klímatudatosság alakításában, az erre irányuló figyelem hozzájárul a tudományos élet, a civil szervezetek és az állampolgárok együttműködésének javításához. A kialakulóban lévő klímaipar fontos kitörési lehetőséget jelenthet a széles értelemben vett gazdaság számára is.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK