Sokkal gyorsabban fogy a jégtakaró Grönlandon és az Antarktisz nyugati részén, mint ahogy azt korábban gondolták. A világóceánban nem egyenletesen oszlana meg a jégből kiolvadó, hatalmas vízmennyiség.

A vizsgálatokhoz a NASA 2003-ban felbocsátott ICES (Ice, Cloud and land Elevation Satellite) műholdjának adatait használták  A közel 645 kilométeres magasságban keringő űreszköz lézeres magasságmérés segítségével másfél centiméteres pontossággal térképezi fel a jégtakaró domborzatát.

Ennek az új eljárásnak a segítségével, amely végre lehetővé teszi a pontos méréseket, elemezték a grönlandi és antarktiszi jégtakarók állapotát - derül ki a Nature folyóiratban szeptember 23-án publikált tanulmányból.


Az örök jég világa

A Föld legnagyobb szigetének, Grönlandnak közel 85 százalékát borítja jégtakaró. A sziget belsejében 2000-3000 méter vastag a jégpáncél, melynek kiterjedése eléri a 1,8 millió négyzetkilométert.

Az ötödik legnagyobb földrész, a 14 millió négyzetkilométer kiterjedésű Antarktisz. A szárazföldet teljes egészében összefüggő jégtakaró borítja, melynek átlagos vastagsága eléri a 2000 métert. Nem csak a szárazföldet, hanem a kontinens körül az óceán egy részét is jég, úgynevezett jégself borítja.

A jégpáncél vékonyodásának vizsgálata azért nagyon fontos feladat, mert ilyen mennyiségű jég eltűnése komoly természeti katasztrófához vezethet.


A jégtakarók olvadása

A klímaváltozás vizsgálata során lényeges elem a jégborítottság vizsgálata, ugyanis a jég olvadása világszerte felgyorsíthatja a tengerszint emelkedését.

A mostani vizsgálatokat Hamish Pritchard, a Brit Antarktiszi Kutatóprogram vezetője koordinálta. Arról már korábban is jelentek meg tanulmányok, hogy az említett területeken, Grönlandon és az Antarktiszon is a vártál gyorsabban olvad a jégtakaró. Pritchard és csapata most kiderítette, hogy a jégfogyás ezen a két területen a szárazföld és az óceán találkozásánál a leggyorsabb.

A jégtakaró vékonyodása a tengerparti sávokban sokkal erőteljesebb és fontosabb folyamat, mint ahogy azt korábban gondolták. Az Antarktiszon a jégtakaró 2003 óta évente több mint 9 méterrel zsugorodik, olvasható a tanulmányban.

Pritchard és a kutatásban részt vevő tudósok, mind meglepődve tapasztalták, hogy milyen nagymértékben és milyen nagy területen zsugorodik, vékonyodik a jégtakaró a partok közelében, és ugyanez a jelenség akár több száz kilométerre a partvonaltól, a szárazföld belsejében is megfigyelhető.


Magyarázat a folyamatra

A kutatók úgy vélik, hogy a gyorsabb jégolvadásnak valószínűleg az lehet az oka, hogy a part közeli területeken, a meleg tengervíz felolvasztja a gleccserek felszínét. A jégolvadás e folyamata még kevéssé ismeretes, és éppen ezért megjósolhatatlan, hogy a jövőben milyen hatása lesz a tengerszint emelkedésére.

A jégtakaró vékonyodása olyannyira új felfedezés, hogy az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2007-es jelentése még nem is vette számításba a folyamat a tengerszint emelkedésére gyakorolt hatását. Az IPCC a század végére a világtenger szintjének 21- 47 centiméteres emelkedését jósolta.

A mostani kutatás eredményei nagyon fontosak ahhoz, hogy pontosabb előrejelzéseket lehessen készíteni a tengerszint várható emelkedésével kapcsolatban.