Mégis híznak a Himalája gleccserei

2009.10.19. 12:37

Ha melegíted, elolvad. Pont e triviális igazság miatt rökönyödtek meg azok a kutatók, akik tudják, hogy a Himalája gleccserei mekkorák voltak 9 ezer évvel ezelőtt. A jégár kiterjedése ugyanis a sokat emlegetett globális felmelegedés ellenére nem csökken, hanem évente több kilométerrel nő.

A Himalája délkeleti lábánál található gleccsereknél furcsa jelenségnek lehetnek szemtanúi a kutatók. Miközben a Közép-Ázsiában található gleccserek területe az emelkedő átlaghőmérsékletek miatt folyamatosan csökken, a Himalája délkeleti részénél húzódó gleccserek évente 1-6 kilométerrel gyarapodnak.

A folyamatot a BYU, a Brigham Young Egyetem geológusa, Summer Rupper tanulmányozta - eredményeit a Quaternary Research című tudományos szaklapban tette közzé.


A különös jelenség magyarázata

A gleccser területének növekedése az erősebb monszuntevékenységgel is kapcsolatba hozható - erre a a megállapításra jutottak a Rupper által vezetett kutatók. Ennek hátterében az áll, hogy az erősebb monszuntevékenység miatt a hegyekben nagyobb havazások alakulnak ki.

Emellett más folyamatok is szerepet játszanak a gleccserek növekedésében. Közép-Ázsia területeinek nyári hőmérsékletei átlagosan 6 fokkal emelkedtek az elmúlt évtizedek alatt, melynek következtében a térségre jellemző időjárási jelenségek keletebbre tolódása figyelhető meg. A Himalája délkeleti területei fölött emiatt felhősebb, csapadékosabb időjárás alakult ki.

A felhőknek kettős szerepük van, melegíteni és hűteni is tudják az éghajlatot. A vastagabb, alacsonyszintű, havazást hozó felhők visszaverik a Napból érkező rövidhullámú sugárzás nagy részét, amelyek így nem érik el a földfelszínt, ezáltal hűtik a Földet. Nemcsak a Nap sugároz, hanem a Földről is távozik hosszúhullámú sugárzás a világűr felé. Ha felhős az ég, a felhő ennek a sugárzásnak egy részét elnyeli, másik részét pedig visszasugározza, ez a folyamat az éghajlat melegedését okozza.

A legújabb kutatások azonban azt bizonyítják, hogy a vastag, alacsonyszintű felhőknél a hűtő hatás sokkal erőteljesebben jelentkezik, mint a melegítő. A Himalája délkeleti területei fölött ennek megfelelően a felhősebb idő miatt a hőmérséklet is alacsonyabb lett.

A hőmérséklet azáltal is csökken, hogy ezeken a tipikusan párás éghajlatú területeken a nagyobb magasságokban fújó szelek elősegítik a párolgást. A párolgás hőelvonással járó folyamat, amelynek következtében tovább hűl a levegő.

Forrás: AFP

Az 7861 méter magas Nuptse gleccsere a Himalájában

A kutatók véleménye szerint a fent említett folyamatok - az erőteljesebb monszuntevékenység, a térségben tapasztalható lehűlés - együttesen eredményezik a Himalája délkeleti részén elterülő gleccserek területének növekedését.


Van különbség klímaváltozás és globális felmelegedés között

A gleccsereknél lejátszódó, látszólag rendellenes folyamat felhívja a figyelmet a két kifejezés, a klímaváltozás és a globális felmelegedés közötti különbségre. Attól, hogy egy régió vagy az egész Föld átlaghőmérséklete emelkedik, egy adott helyen bekövetkező változások a helyi viszonyoktól függenek, állítja Rupper.


Több víz lehet majd az Indus folyóban

A kutató kidolgozott egy eljárást, amivel a gleccserek olvadását vizsgálja. Vizsgálatának eredményeit ennek az új módszernek a segítségével kapta, amely a gleccserek és az éghajlatot befolyásoló tényezők, a szél, a nedvesség, a csapadék, a párolgás és a felhőzet közötti energiaegyensúly vizsgálatán alapul.

Gerard Roe és Alan Gillespie, Washington állam egyetemének munkatársai - a tanulmány társszerzői - azt vizsgálták meg, hogy a gleccserek miként reagáltak az elmúlt a klíma megváltozására évtizedekben. Ezek az adatok segítségével azt határozzák meg, hogy a jövőben hogyan fog alakulni a térség vízutánpótlása. Már csak az utolsó lépések vannak hátra, hogy kiderítsék, az Indus folyó vízhozamában mekkora változást eredményez a gleccserek növekedése, és hogy ez milyen hatással lesz a környék mezőgazdaságára.

Munkájuk azért is bír különösen nagy jelentőséggel, mert e módszerrel meg lehet határozni, a jövőben hogyan alakul a világ egyik legsűrűbben lakott területének vízellátása, s ezzel szoros összefüggésben gazdaságának fejlődése.

KAPCSOLÓDÓ CIKK