Az elmúlt években már többször is vizsgálták az ázsiai "barna felhők" éghajlatmódosító hatásait. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) keretein belül végzett kutatás eredményei szerint nagyjából a negyedére csökkent a Föld legszennyezettebb tájait, tehát a "barna felhővel" borított dél-ázsiai területeket érő napfény mennyisége az elmúlt évtizedek alatt, tudósít a Reuters hírügynökség. Ennek oka, hogy a levegőben lévő apró aeroszol-részecskék a Napból érkező sugárzás jelentős részét visszaverik, amelyek így nem érik el a földfelszínt. Amennyiben a kialakult barna felhőréteg feloszlana, a globális átlaghőmérséklet akár 2 fokkal is emelkedhetne - állítja a kutatás vezetője, Achim Steiner, aki egyben az UNEP ügyvezető igazgatója.
Gyorsabban olvadnak a gleccserek a barna felhők miatt
A különböző szennyezőanyagokból álló felhőknek emellett természetesen más hatásai is vannak. Igaz, hogy a levegőben lévő aeroszol-részecskék visszaverik a napsugarakat, de az apró, fekete koromrészecskék elnyelik a beérkező sugárzás egy részét. A két hatás együttesen azt eredményezi, hogy a földfelszín közelében hűvösebb van, míg az atmoszféra alsóbb rétegeiben melegedés figyelhető meg. Ezzel magyarázható a Himalája magasabb részein lévő gleccserek gyors olvadása. Ez a folyamat a környezetvédők mellett már az ázsiai politikusokat is foglalkoztatja, mert ezek a gleccserek táplálják Ázsia legnagyobb folyóit, amelyek többmillió ember ivóvíz-ellátásáért felelnek.
Az első ködök miatt még szennyezettebb novemberben Új-Delhi levegője
A levegőben lévő aeroszol-részecskék ugyan hozzájárulnak a felhőképződéshez: a levegőben lebegő kisméretű szennyezőanyagok kiváló kondenzációs magvak, tehát megfelelő alapot biztosítanak az esőcseppek és hópelyhek kialakulásához. Ám ha ezek az aeroszolok túl nagy mennyiségben vannak jelen a légkörben, az esőképződéshez szükséges méretű esőcseppek nem tudnak kialakulni, ez pedig az indiai és dél-kínai monszunidőszak rövidüléséhez vezethet.
A kutatók a "barna felhők" mezőgazdaságra gyakorolt hatásait is vizsgálják. A jövőben az egyik legnagyobb veszélyforrásnak azt tartják, hogy a kevesebb beérkező napsugárzás miatt a növények kevesebbet tudnak fotoszintetizálni, így kevesebb lesz a betakarítható termés is, amely miatt megemelkednek az élelmiszerárak.
Az egész Föld veszélyben van
Ezekeknek a lokálisan kialakult "barna felhőknek" az egész Földre kiterjedő hatásuk van, hiszen a szél által szállítva néhány nap alatt több ezer kilométeres távolságokat tudnak megtenni. Ilyen "barna felhőket" már nemcsak Ázsia déli részén, hanem Afrika, Észak- és Dél-Amerika, valamint Európa területei fölött is megfigyeltek már. A kutatók szerint évente többmillió ember halálát okozzák a levegőszennyezéssel összefüggésbe hozható légúti megbetegedések.
Égetik a földeken kintmaradt termény maradványait Észak-Indiában. A füst piszkos barnásszürke
a NASA Aqua műholdjának MODIS spektroradiométerével november 3-án készült felvételen