Durvább lesz a tornádószezon, ha sokat esik ősszel-télen

Világszerte nagyjából 250 ezer gyermek vesztheti életét az egyre gyorsuló klímaváltozás hatásai miatt. A globális felmelegedés friss kutatások szerint feltehetően több kiszámíthatatlan, extrém időjárási eseménnyel jár majd - például több tornádó pusztíthat végig az USA déli államain.

Egy nemrégiben megjelent tanulmányban a Georgiai Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy az őszi-téli szárazság hogyan befolyásolja a tavaszi tornádóaktivitást. Az Environmetal Research Letters tudományos folyóiratban megjelent tanulmány egyelőre Georgia államra és az USA délkeleti területeire összpontosított. A további, más területekre is kiterjesztett vizsgálatok azonban sokkal általánosabb mintákat is felfedhetnek a későbbiekben.

Marshall Shepherd meteorológus és a tanulmányt vezető kutató elmondása szerint a vizsgálatok során arra a következtetésre jutottak, hogy egy szárazabb őszi-téli időszakot követően jelentősen csökkent a tornádóaktivitás. Másfelől, ha sok csapadék hullott ősszel és télen, akkor kétszer annyi tornádó csapott le a tavaszi hónapok alatt, mint egy száraz évben.

2008 márciusa: 45 tornádó egyetlen nap alatt

A vizsgálatokat a 2008 márciusában, az USA délkeleti részén, többek között Atlantában pusztított tornádókat követően kezdték el. Az egymást követő, összesen 45 tornádó közel 22 órán át tombolt a térségben, Alabama, Georgia, valamint Észak- és Dél-Carolina államok területén. A legerősebb tornádók, a korrigált Fujita-skála szerinti hármas fokozatot érték el. A skála 0-tól 5-ig terjedően, pusztító erejük alapján osztályozza a tornádókat. A beosztást 1971-ben a japán Fujita Tetsuya extrém időjárást kutató meteorológus vezette be, majd a 21. század elején módosították.


Tornádók és szupercellák - mennyire lehet őket előre jelezni?

A pusztító erejű forgószelek konvektív felhőkből, gyakran úgynevezett szupercellákból csapnak le. A szupercellák több kilométer magasra terjednek ki, és az óramutató járásával ellentétesen forognak. A forgás a vertikális szélnyírás, azaz a szélirány magasság szerinti megváltozásának eredménye. A szupercellás tornádókat heves esőzés, jégeső, gyakori villámlás és erős-viharos széllökések is kísérik.

250 ezer gyermek halálába kerülhet a klímaváltozás

Nagyjából 250 ezer gyermek vesztheti életét az egyre gyorsuló klímaváltozás hatásai miatt - figyelmeztetett nemrég egy segélyszervezet.

A Save the Children nevű szervezet hangsúlyozta, hogy ez a szám 2030-ra akár évi 400 ezerre is nőhet. Az Érezd a hőséget című jelentésük szerint a klímaváltozás okozza a 21. század legnagyobb egészségügyi megpróbáltatásait a gyermekek számára. Véleményük szerint 2030-ra több mint 175 millió gyermek fog szenvedi az olyan természeti jelenségek miatt, mint a tornádók, szárazságok, vagy éppen az árvizek. A következő generációból több mint 900 millió gyermeket fog érinteni az ivóvíz hiánya, és 160 milliót az öt év alattiak egyik legkegyetlenebb gyilkosa a malária, amely olyan vidékeken is felbukkan majd, amelyeken eddig ismeretlen volt.

Habár a Doppler-radarok segítségével a meteorológusok a keletkező tornádókat már nyomon tudják követni, egy szezon hevességének előrejelzése egyelőre még nehezen kivitelezhető. A Doppler-radar a radiális szélsebesség mérésével és a Doppler-hatás alapján állapítja meg a közeledést vagy távolodást és egyúttal azt, hogy a zivatarfelhő forgó mozgásba kezdett-e, azaz szupercella fejlődik-e belőle.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, az IPCC 2007-es jelentésében arra figyelmeztetett, hogy az aszályok gyakoribbak és súlyosabbak lehetnek a jövőben. Arról azonban egyelőre keveset lehet tudni, hogy ez milyen módon befolyásolja majd a veszélyes időjárási események, úgymint tornádók gyakoriságát és erősségét.

Novemberben minden hétköznap 20:30-kor az OzoneNetwork műsorán:
Pusztító természet

Novemberben minden hétköznap 21:30-kor az OzoneNetwork műsorán:
Katasztrófakrónikák

A kutatócsoport a NOAA Viharelőrejelző Központjának 1951-2006 között rendelkezésre álló, heves zivatarokra és tornádókra vonatkozó adatbázisát, valamint a Nemzeti Klíma Adatok Központjának jelentéseit használta fel. A száraz időszakok esetében a meteorológiai aszály definíciójából indultak ki, vagyis a csapadék mennyiségét vették alapul. Ebben az esetben, az adott helyre vonatkozó csapadékmennyiséget hasonlítják össze az azonos időszakra vonatkozó, hosszú idejű csapadékátlaggal. Az aszályos időszakok megállapításhoz tehát a földi csapadékmérők és a NASA TRMM, azaz Trópusi Csapadékmérő Misszió műholdjának adatait is elemezték.

Érdekes összefüggések - óvatos értékelés

A tornádóaktivitás vizsgálatát a kutatók végül a március és június közötti időszakra összpontosították Georgia államban és az USA délkeleti részén. Shepherd szerint az eredmények egyszerre voltak sokkolóak és mégis hihetők. Átlagosan a csapadékosabb őszi-téli hónapokat közel kétszer annyi tornádós nap követte tavasszal, a vizsgált időszakban, mint egy száraz téli félévet követően. Shepherd azonban figyelmeztet: nem szeretnék azt sugallni, hogy a talajnedvesség vagy a csapadék közvetlenül hatna a tornádóval járó viharokra. Ezek a hosszú távú, évszakos összefüggések azonban mindenképpen figyelemre méltóak.

Egy 209 km/órás sebességgel száguldó hurrikán pusztítása Atlantában, Georgia állam fővárosában.
Az AFP felvétele 2008. március 15-én készült

Miközben az tisztán kirajzolódott, hogy a csapadékos téli félév után, tavasszal hevesebb tornádószezon következett, a megelőző száraz időszak Észak-Georgiában egyetlen esetben sem volt összekapcsolható a megszokottnál több tornádó kialakulásával.

A vizsgálatokat kiterjesztették a Tennessee, Georgia, Alabama és Mississippi államok által körülhatárolt területre is, és lényegében a Georgia északi részére kapott eredményeket sikerült reprodukálniuk a kutatóknak. A vizsgált időszak alatt fellépő aszályos őszi-téli időszakot az esetek háromnegyedében a megszokottnál enyhébb tornádószezon követte a tavasz folyamán.

December első hetében, hétköznaponként 21 órától az OzoneNetwork műsorán:
Szupervihar

Habár a tanulmány figyelemre méltó összefüggéseket tárt fel, a kutatók egyelőre óva intenek messzemenő következtetések levonásától, mielőtt más területeken is megismételnék a vizsgálatokat. A téli félévben hullott csapadék és a tavasszal kialakuló tornádók közötti kölcsönhatás egyelőre még nem ismert. Egyes elméletek szerint a légkör a talajnedvesség "memóriáját" kihasználva, megváltoztatja a légköri feltételeket, hogy azok kedvezzenek az extrém időjárási események, például tornádók kialakulásának. A kutatásoknak köszönhetően nem kizárt: a jövőben lehetőség nyílik arra, hogy a meteorológusok és klimatológusok, a hurrikánokhoz hasonlóan előre tudják jelezni a tornádószezon intenzitását is.