Pár hónap is elég egy új kis jégkorszakhoz

2009.11.17. 16:34

A jégkorszakokhoz köthetők a Föld legdrasztikusabb klímaváltozásai. Az eljegesedések a filmrendezőket is megihlették, legutóbb a Holnapután dolgozta fel a témát. A filmben mindössze néhány nap leforgása alatt köszöntött be a jégkorszak. Ha ennyire rövid idő nem is elég akialakulásához, és a természet nem látványtervezők skiccei alapján dolgozik, a tudósok szerint a lehűlés olykor hihetetlenül gyorsan következik be. 

Néhány ezer évvel visszautazva az időben, mindössze néhány hónapig tartott, hogy az északi félteke szárazföldjei fölött a jég vegye át az uralmat. 12 800 évvel ezelőtt, a fiatal driásznak nevezett időszak alatt az északi féltekén gyors hűlési folyamat indult el. A közel 1300 évig tartó mini jégkorszak kialakulásához a Golf-áramlat lelassulása vezetett, és hatására tűnt el Észak-Amerikából a kloviszi (paleoindián) nép és kultúra. Ez volt a késő glaciális időszak utolsó nagy jég-előnyomulása.


Szinte egyik pillanatról a másikra jégbe borult az északi félteke

Egészen mostanáig a grönlandi jégfuratmintákra alapozva a szakemberek úgy vélték, a jégkorszak fokozatosan, legalább egy évtized alatt köszöntött be. William Patterson, a kanadai Saskatchewan Egyetem munkatársa kollégái közreműködésével azonban nemrégiben megcáfolta ezt a feltevést.

A kutatócsoport egy, Nyugat-Írországban található ősi tóból, a Lough Monreagh-ból vett üledékmintát analizált. A mintát fél-egy milliméter vastag szeletekre vágták. Az egyes szeletek egy-egy három hónapos időszakot reprezentáltak. Korábban még sosem végeztek ilyen alapos vizsgálatokat az ennyire távoli múltra vonatkozóan.

Az egyes mintarészekben megtalálható szénizotópokból a kutatók megtudták, mennyire volt produktív a tó, az oxigénizotópokból pedig a hőmérsékletre és a csapadékmennyiségre következtettek. A vizsgálatokból kiderült, hogy a fiatal driász elején a hőmérsékletek zuhanni kezdtek, a tavi ökoszisztéma produktivitása pedig néhány hónap, de maximum egy éve leforgása alatt leállt. Patterson elmondása szerint a lejátszódó változásokat úgy lehetne legjobban érzékeltetni, ha elméletben Írországot hirtelen az Északi-sarkvidékre helyeznénk át.
 
A kapott eredmények azért figyelemre méltók, mert ez a kutatás a korábbi feltevésekhez képest jóval rövidebb időtartamra szorítja az eljegesedés kialakulását. Az éghajlat ilyen hirtelen bekövetkező változását más szakemberek is lehetségesnek tartják. Hans Renssen, az amszterdami Vrije Egyetem klímakutatója szerint a Grönlandról származó jégfuratminták is arra utalnak, hogy a mini jégkorszak egy-három éven belül játszódott le.


Korábban is történt már hasonló

Patterson elmondása szerint a hirtelen és drasztikus klímaváltozások egyáltalán nem szokatlanok a Föld történetét áttekintve. Csupán az elmúlt néhány ezer évet figyelve látszik: a fiatal driász korszakot követően - körülbelül 8, 5 és 4 ezer évvel ezelőtt - is lejátszódtak rövidebb hideg periódusok. Legutóbb pedig a 14. és 17. század közötti, ún. kis jégkorszak alatt volt hidegebb az átlagosnál. Azonban ezek egyike sem volt mérhető a fiatalabb driász kor lehűléséhez.

Forrás: AFP

Fagyasztó perspektívák: gyermekeket ábrázoló jégszobor-installáció Pekingben

Egyes elméletek szerint a fiatalabb driász időszak akkor vette kezdetét, amikor egy Észak-Kanadában fekvő hatalmas glaciális tó kiöntött medréből, és az Atlanti-óceánba ömlött.

Egy másik elképzelés szerint viszont egy aszteroida robbant fel a Nagy-tavak közelében, és a felszabaduló hő hatására a Kanada északnyugati részét borító jégtakaró megolvadt, a víz pedig az Észak-atlanti-óceánba zúdult. Akárhogy is: az édesvíz felhígította a tengervizet, ezáltal lelassította a sókoncentráció-különbség által hajtott tengeráramlatokat, köztük az Nyugat- és Észak-Európát kellemesebb időjárásúvá tevő Golf-áramlatot.

Egyes klímakutatók szerint a grönlandi jégsapkák is hasonló folyamatokat indíthatnak el, amennyiben rövid idő alatt elolvadnak. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete, az IPCC 2007-es jelentése azonban ennek bekövetkezését nem tartja valószínűnek a 21. század folyamán.

A világszervezet Környezetvédelmi Programja, az UNEP viszont 2009. szeptember 24-én közzétett, mintegy 400 tanulmányt összefoglaló jelentésében arra hívja fel a figyelmet: egyes kutatók szerint már 1,4-4,3 Celsius-fokkal melegebb van most a Földön, mint az iparosodás előtt.

Ez meghaladja azt a 3 fokot, melyet tudományos konszenzussal határértéknek tartanak - vagyis 3 fokos átlaghőmérséklet-növekedés már jelentősen megváltoztat számos természeti rendszert. Ilyen melegedés mellett eltűnhet az Északi Jeges-tengerről a jég, elolvad a Himalája összes gleccsere, és Grönland ismét kivirágzik. Az UNEP-dokumentum következtetése: a globális klímaváltozás nagyszabásúbb és gyorsabb folyamat, mint ahogy az IPCC 2007-es legpesszimistább forgatókönyve jelezte. 

KAPCSOLÓDÓ CIKK