Víz alá kerülhet a Maldív-szigetek a klímaváltozás miatt

2009.11.18. 13:07

Erősen kritizálja a világ fejlett országait a Maldív-szigetek elnöke, amiért nem tesznek érdemleges lépéseket a klímaváltozás megfékezésére. A délnyugat-indiai szigetország teljes egészében áttért a megújuló energiaforrások használatára, kormánya a tenger alatt ülésezett a klímavédelmi világnapon.

Különösen ki vannak téve a klímaváltozás negatív hatásainak a korallzátonyok és az olyan kis szigetek, mint amilyen Tuvalu, Kiribati, a Marshall-szigetek és az India délnyugati csücskénél fekvő Maldív-szigetek. E szigetországok területének nagy része olyan egyedülálló korall-atollokon - tengeri vulkánok körül kialakult, korallzátonyokból felépülő, gyűrű alakban elhelyezkedő szigeteken vagy szigetcsoportokon - helyezkedik el, amelyek gyakran csak két-három méterrel emelkednek a tengerszint fölé.

A Maldív-szigetek között alig akad olyan, amelyik 2,5 méternél magasabbra emelkedik ki a tengerből. Ezzel a magassággal - jobban mondva alacsonysággal - a szigetek bekerültek a Guinness Rekordok Könyvébe. A több mint ezer szigetből álló szigetcsoport egyetlen tagjának területe sem haladja meg a 13 négyzetkilométert. Az 1192 tagból álló szigetcsoportban mintegy kétszáz a lakott, további 87-et a turistáknak tartanak fent.

 
Aggódnak az ország sorsa miatt

A maldív kormány aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a világ gazdaságilag fejlett országai szinte semmit sem tesznek azért, hogy megfékezzék a klímaváltozást. Egyenesen a fennmaradást veszélyezteti a klímaváltozás okozta tengerszint-emelkedés a Csendes-óceán Ázsiához közeli szigetein. 2100-ra a kisebb szigetek nagy része akár teljesen víz alá kerülhet, és közel 75 millió ember kényszerülhet rá, hogy elhagyja az otthonát.

Régóta nemzetközi egyetértés van abban, hogy a kormányoknak a globális átlaghőmérséklet emelkedését meg kell próbálniuk 2 fokon belül tartani ahhoz, hogy elkerüljük a katasztrofális klímaváltozást. Mohamed Nasheed, a Maldív-szigetek elnöke azt kifogásolja, hogy a gazdag országok nem hajlandók olyan mértékben csökkenteni károsanyag-kibocsátásukat, hogy ez a célkitűzés tartható legyen.


A Maldív-szigetek példát mutat a világnak

A szigetország vezetése 2009 elején elhatározta, hogy a kőolajról áttérnek a nap- és szélenergia használatára, az üdülőparadicsomba érkező repülőgépek károsanyag-kibocsátását pedig szén-dioxid-kvóták vásárlásával ellensúlyozzák. Turistából pedig van épp elég. Noha az első csoport csak 1972 februárjában érkezett a fővárosba, Maléba, mára évi átlagban 600 ezren keresik fel a szigeteket, ami körülbelül a duplája az állandó lakosság létszámának.

Halálra ítélt sziget
Az OzoneNetwork dokumentumfilmje Tuvaluról - november 21-én 16, 28-án 14 órától:


1,1 millió dolláros beruházással 155 darab, 1,5 megawattnyi energiát termelő szélturbinát helyeznek üzembe, melyek segítségével szeretnék kielégíteni a 385 ezer fős lakosság energiaigényét. Céljuk, hogy egy évtizeden belül gazdaságuk teljesen szén-dioxid-mentes legyen. Mohamed Nasheed abban reménykedik, hogy a világ országai követik majd példájukat. A kisebb szigetek lakóinak kulcsfontosságú kérdés, hogy a decemberi, Koppenhágában megrendezendő klímakonferencián a részt vevő országok mindegyike elkötelezze magát a klímaváltozás elleni harc mellett, és az üres szavakat végre tettek kövessék.

A csendes-óceáni szigetek problémája csak egy a sok közül, amellyel a világnak szembe kell néznie, ha a politikusok nem találják meg a megoldást a klímaváltozás megfékezésére. Afrika országait az elsivatagosodás fenyegeti, a hegyekben a gleccserolvadások okoznak problémákat, Ázsiában a gyakoribbá váló áradások és tájfunok adnak okot az aggodalomra.

KAPCSOLÓDÓ CIKK