Évgyűrűk bizonyítják a globális felmelegedést

2009.11.19. 15:31

Gyorsabban nőttek a világ legöregebb fái 1950 óta, mint a korábbi 3700 évben. Magyarországon a balatoni festőkagyló maradványai bizonyítják: kismértékű klímaváltozás is mélyen kihat az egész társadalomra.

Új bizonyítékokat találtak a globális felmelegedésre amerikai kutatók. A simatűjű szálkásfenyő (Pinus longaeva) egyedei különösen hosszú életkort, akár több ezer évet is megérhetnek. Az amerikai fenyőmatuzsálemek elsősorban Kalifornia, Utah és Nevada államokban honosak. A Kalifornia keleti részén húzódó Fehér-hegységben négyezer éve állnak leghíresebb példányaik - a világ legöregebb fái.


Szélesebb évgyűrűket produkált a felmelegedés

Matthew Salzer, az tucsoni székhelyű Arizonai Egyetem kutatója három kollégájával együtt a kivágott fák évgyűrűinek tanulmányozása során fedezték fel a globális felmelegedés jeleit. Eredményeiket az amerikai tudományos akadémia szakfolyóiratában (PNAS) hozták nyilvánosságra. A fák évgyűrűi mindig aktuális életkörülményeikről árulkodnak. Minél szélesebb egy gyűrű, annál gyorsabban növekedett a fa az adott évben, tehát annál több víz, tápanyag, fény vagy melegebb levegő állt a rendelkezésére.
 
A kutatók megállapították, hogy a fák 1950 óta gyorsabban nőnek, mint valaha az azt megelőző 3700 évben. A vizsgált példányok Nevadában, a Pearl Peak nevű hegycsúcs lejtőjén álltak, 150 méterrel a fahatár felett. A megfigyelt jelenség csupán azoknál az egyedeknél volt megfigyelhető, amelyek növekedése szinte kizárólag a hőmérséklettől függ - tudósítanak a kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában. Így a többi tényezőt gyakorlatilag ki lehetett zárni.

Kontrollnövényekként a melegebb területeken, tehát a fahatár alatt 150 méterrel növő fenyők szolgáltak, amelyeknél nem a hőmérséklet volt a növekedést meghatározó döntő tényező. Ezeknél az egyedeknél a kutatók nem találták annak nyomát, hogy az évgyűrűk 1950 és 2005 között vastagodtak volna. Ez alátámasztja azt az elméletet, miszerint a másik csoport fokozott növekedését az éghajlatváltozás kellett, hogy okozza.


Félfokos hőmérsékletváltozás miatt már változik a csapadékmennyiség
 
Magyarországon a legfrissebb, klímaváltozással kapcsolatos kutatás során a balatoni festőkagylókat (Unio pictorum) és a Bükk-hegységben a Kiskőháti-zsomboly cseppköveit vizsgálták a tudományos akadémia geokémiai kutatóintézetének munkatársai. Földtörténeti szempontból igen kismértékű klímaváltozások voltak a Kárpát-medencében az utóbbi ötezer évben, ám azok mégis társadalmi változásokat okoztak - foglalta össze eredményeiket Demény Attila, az intézet igazgatója, a MTA doktora.

ForrA!s: iStockphoto

Bütykös-csomós simatűjű szálkásfenyő a Kalifornia keleti részén húzódó Fehér-hegységben

A kagyló-kutatás során az utóbbi mintegy 5000 évről gyűjtöttek adatokat, a cseppkövek alapján pedig 2-2,5 ezer évre visszamenőleg rendelkeznek adatsorral, de foglalkoztak 100 ezer éves képződményekkel is. Vizsgálták az izotóp- és nyomelem-összetételt, amely egyrészt a hőmérséklet ingadozását, másrészt a csapadék mennyiségének a hatását mutatja. "Az utóbbi néhány ezer évben párhuzamosan látjuk elváltozásokat a cseppkövekben és a kagylókban" - közölte Demény.

A késő rézkorban, 5000-5500 évvel ezelőtt következett be egy lehűlés, majd 2000 évvel később a bronzkorban. Ezt az éghajlat szempontjából egy viszonylag stabil időszak követte. A következő lehűlés, az úgynevezett kis jégkorszak az 1500-as években kezdődött, és 300 évig tartott.

"Látható, hogy az utóbbi ötezer évben is voltak viszonylag kismértékű hőmérsékletváltozások. Ezeket modellezve az látszik, amit egyébként feltételeztünk: a hőmérséklet-ingadozás nem haladta meg a fél, maximum egy Celsius-fokot az utóbbi ötezer évben, de inkább félfokos változásokról beszélhetünk. A középkori kis jégkorszak alatt a jelenlegi klímánál körülbelül fél fokkal volt hidegebb.

Ugyanakkor azt is látjuk, hogy ebben az 5000 évben a félfokos hőmérsékletcsökkenés mellett jelentős csapadékmódosulások is lezajlottak, amelyek társadalmi változásokat váltottak ki. A késő rézkorban például, 5000-5500 évvel ezelőtt a Balaton-környéki népesség a juh- és kecsketartásról áttért a sertés- és marhatartásra, s ennek valószínűleg éghajlati okai voltak. A régészek csontleletek alapján már korábban feltételezték, hogy az éghajlat miatt változott az állattartás.

A bizonyítékokat a kagylók szolgáltatták: csaknem egyértelműen igazolni tudtuk, hogy hűvösebb, kicsit csapadékosabb időszak köszöntött be. A népesség távolabb vándorolt a Balatontól, mert emelkedett a tó vízszintje. Később, amikor a kagylók tanúsága szerint szárazabb időszak következett be, már ragaszkodtak a megszerzett tudáshoz, és megtartották a sertés- és marhatenyésztést" - magyarázta Demény Attila.


Nemcsak elsivatagodást okoz a felmelegedés

A geológus szerint ezeknek a kutatásoknak üzenetük van a társadalom számára, amely szkeptikusan viszonyul az éghajlatváltozáshoz. "A meteorológiai szakma megegyezik abban, hogy a Kárpát-medencében két, sőt esetleg öt Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés is várható 100-200 éves időszakban. Erre fel kell készülni, jelentős társadalmi erőforrásokat megmozgató terveket kell készíteni, például a víztározásra. Hogy mennyire fontosak ezek a tanulmányok, alátámasztotta a konferencia, amelyet Aszály és szárazodás címmel rendeztek októberben Kecskeméten. Ott is bemutattuk eredményeinket, amelyeket nagy érdeklődéssel fogadtak: az egy dolog ugyanis, hogy a mostani modellekből kiindulva mit feltételez a meteorológia, és egészen más, ha látjuk, hogy valóban így is működött a Kárpát-medence a földtörténeti közelmúltban. A felmelegedési időszakokban valóban szárazodás következett be, ám fontos évmilliókra is visszanyúlni, mert azt is látjuk, hogy amikor a felmelegedés meghalad egy bizonyos hőmérsékletet, csapadékosabbá válik az éghajlat. A mostanihoz képest 5-10 fokkal is melegebb volt 2-4 millió évvel ezelőtt a Kárpát-medencében, és akkor csapadékosabb is volt a klíma. Tehát egy bizonyos határig szárazodás megy végbe, majd utána - ha erőteljesebb felmelegedés indul be - csapadékosabbra fordul az éghajlat. Ebből az következik, hogy nem csak az elsivatagosodásra kell felkészülni, hanem arra is, hogy ha a rendszer további felmelegedés irányában mozdul el, akkor egészen más terveket kell készíteni" - hangsúlyozta a geológus.

KAPCSOLÓDÓ CIKK