A méhek pusztulnak - a kártevők túlélik

2009.12.03. 21:14

Elpusztult tavaly az Egyesült Államok méhkaptárjainak 29 százaléka egy titokzatos betegség, a kolónia-összeomlási rendellenesség miatt. A jelenséget először 2005-ben fedezték fel amerikai méhészek, elsősorban olyanok, akik a kolóniáikat időnként távoli termőföldekre szállítják beporzásra. Egyes kutatók a kémiai növényvédő szereket tennék meg kizárólagos bűnösnek, míg mások - köztük nem csak a növényvédőszerek gyártói, de méhészek is - összetettebb problémának gondolják a pusztulást. A kutatások még folyamatban vannak, bizonyíték egyelőre nincs.

Vírusok, stressz és növényvédő szerek

A kolónia-összeomlás - vagy CCD-szindróma - kiváltó okai között lehetnek valószínűleg a kémiai növényvédő szerek, a Varroa atkák, egyes vírusok, illetve az a stresszhatás is, ami akkor éri a méheket, amikor nagy távolságba szállítják őket otthonuktól, hogy ott porozzák be a növényeket. Elképzelhető azonban az is, hogy ezen hatások valamely kombinációja a kiváltó ok. A betegség elsősorban a kereskedelmi célokra létrehozott kolóniákat érinti, a hobbiméhészeteket kevésbé. Egyes kutatók és környezetvédők szerint a peszticidek, azaz a kémiai növényvédőszerek kiálthatók ki főbűnösnek az ügyben.

A peszticidek közé tartoznak különféle rovarölőszerek, gombaölőszerek és gyomirtószerek, melyeket a mezőgazdaság erőszeretettel használ a kártevők elleni védekezésben. Mivel többszáz vegyületről van szó, hatásuk rendkívül különböző - sőt, különböző pH-értékű termőtalajokban különbözőképpen viselkednek -, egy dologban azonban hasonlítanak: ha kapcsolatba kerülnek velük, a Földön élő valamennyi élőlényre hatással vannak. A legveszélyesebbek köztük a lassan, vagy alig lebomló vegyületek, amelyek fel is halmozódhatnak a termőföldben.

Forrás: MTI

A méhek a mezőgazdaság kulcsfontosságú szereplői


Mesterséges nikotin állhat a háttérben

Az amerikai Penn Egyetem szakértői szerint a peszticidek biztosan nagy szerepet játszanak a méhkolóniák pusztulásában, bár a pontos hatásmechanizmusra még nem derítettek fényt. Az egyetem jelenleg is dolgozik egy ezzel kapcsolatos tanulmányon, melyet várhatóan az év végén publikálnak.

A környezetvédelmi csoportok, mint például az amerikai Sierra klub, elsősorban az úgynevezett neonikotinoid alapú növényvédőszerek használatát vitatják. A nikotin e mesterséges formáját ők betiltatnák egészen addig, amíg a megfelelő kutatások eredményre nem vezetnek. A Sierra klub elővigyázatosságra hívta fel az amerikai Környezetvédelmi Ügynökséget (EPA, Enviromental Protection Agency), és azt kérték, a kutatások befejeztéig tiltsák be a neonikotinoidokat. Eközben Olaszország, Franciaország, Németország és Szlovénia már most is korlátozza e növényvédő szerek némelyikének használatát.


A mezőgazdaság lehet az ok - de a legnagyobb áldozat is

Kalifornia állam mezőgazdaságának több mint egymillió méhre van szüksége minden télen ahhoz, hogy éves mandulatermését beporozzák, ezért az állam Peszticidszabályozási Minisztériuma most újraértékeli azon neonikotinoidok használatát, amelyek veszélyesek lehetnek a méhekre. A méhek a mezőgazdaság kulcsfontosságú szereplői: becslések szerint csak az USA-ban nagyjából 15 millárd dollárnyi értéket produkálnak olyan növények beporzásával, mint a diófélék, illetve egyes gyümölcsök és zöldségek.

Amerikai méhészek tapasztalatai szerint méhkolóniáik összeomlása szoros összefüggésbe hozható azzal, ha a méheket olyan mezőgazdasági területre szállítják, ahol előzőleg peszticideket használtak. A kolóniák mérete egy éven belül akár a negyedére is csökkenhet így. A méhészettel foglalkozó különböző csoportok abban bíznak, hogy két éven belül konkrét bizonyítékokkal is alá lehet majd támasztani, miért is omlanak össze sorra a méhkolóniák.

Fotó: Mudra László [origo]

Permetezés: a peszticidek belekerülhetnek a levegőbe, vagy akár az ivóvízbe is


Peszticidek: a méheket pusztítják, a kártevőket nem?

Egyes méhészek szerint nem lehet egyetlen okra levezetni a problémát, sokkal valószínűbb, hogy összetettebb ennél. A neonikotinoidok gyártói természetesen szintén ugyanezt hangsúlyozzák, illetve azt, hogy nincs meggyőző bizonyíték a kémiai növényvédő szerek méhekre gyakorolt ilyen mértékű pusztító hatására.

"Mindenki tudja, hogy inkább a Varroa atka, a Nosema kártevő és számos gombás és vírusos megbetegedés lehet az ok" - nyilatkozta még szeptemberben dr. Julian Little, a Bayer gyógyszergyár brit szóvivője a The Independent napilapnak Londonban. "A világ legegészségesebb méhei élnek Ausztráliában, ahol pedig rengeteg neonikotinoidot használnak, viszont egyáltalán nincs Varroa atka. Vagy gondoljunk csak Franciaországra, ahol jelenleg a legszigorúbban korlátozzák a neonikotinoidok használatát, mégis több problémájuk van a méhkolóniák pusztulásával, mint például az Egyesült Királyságnak."

A kémiai növényvédő szerek használata a méhek pusztulásától függetlenül is régóta vitatott. A peszticidek ugyanis könnyen elsodródhatnak, belekerülhetnek a levegőbe, a talajba, de akár felszíni- és talajvíz-készletekbe is, sőt időnként az élelmiszerekben és az ivóvízben is kimutathatók szermaradványok. Ráadásul ma már az is bebizonyosodott, hogy azok a kórokozók és kártevők, melyek ellen védekezni próbálnak, egyre gyakrabban válnak teljesen rezisztenssé e vegyszerekkel szemben.

Hirschl Zsuzsanna

KAPCSOLÓDÓ CIKK