Vége a szén-dioxid-csalásnak

Botránnyal indul a koppenhágai klímakonferencia: a dán kormányzatnak sürgősen át kellett passzíroznia egy törvényt a parlamenten ahhoz, hogy gátat lehessen vetni a karbonpiaccal kapcsolatos áfacsalásoknak.

Jelenleg szerte Európában rendőri és adóhatósági erők vizsgálják, hogyan lehetett több százmillió eurós csalást elkövetni az eredetileg Dániának kiosztott CO₂-kibocsátási engedélyek adásvételével. A közvéleményt a klímacsúcs előtt kiemelten foglalkoztatja, hogyan zajlik a szennyezési jogok adásvétele az Európai Unió engedélyalapú karbonkereskedelmi rendszerében, az ETS-ben.

Mivel a brit, a francia és a holland kormányzat már a nyáron fellépett a karbonkvótás áfatrükk ellen, az ún. "körhintacsalás" művelői Dániát választották. Az országban ugyanis viszonylag egyszerűen lehet CO₂-kvótákat vásárolni, továbbá a 25 százalékos áfaszint elég magas ahhoz, hogy vonzó legyen a nemzetközi bűnözés számára.

Szakértők szerint a koppenhágai döntéshozók hibát követtek el, amiért ilyen sokáig halogatták a csalás elleni intézkedések bevezetését - tudósít a Guardian. Az Európai Bizottság becslése szerint az uniós államok több pénzt veszítettek a körhintázás révén, mint amennyit a közös agrárpolitikára költenek.

Kvótával is csaltak, de nemesfémekkel is

A csalásban érintett, valamelyik EU-tagállamban dolgozó karbonkvóta-bróker valamelyik másik tagállamból áfamentesen vásárol kvótákat, majd eladja, és az áfát a vevőnek számlázza ki. Ezután eltűnik, elmulasztva az adót befizetni az illetékes állam kincstárába. Más bűnözői csoportok újraexportálják a kvótákat, visszaigénylik az áfát, aztán újra beimportálják a kibocsátási egységeket. Ezt ismételten végrehajtják - innen származik a "körhinta" jelző. Ezt a fajta csalást általában nagy értékű árukkal, mikrocsipekkel, mobiltelefonoklkal, illatszerek és nemesfémekkel követik el, és nemritkán maffiacsoportok állnak a háttérben.

A koppenhágai klímakonferencia helyszíne, a Bella Center

A csalás több milliárd fontos kárt okozott Nagy-Britanniában. Egy törvénymódosítással vetettek véget ennek, így most már a végső vásárlónak kell az adót befizetnie. A dán reform ehhez hasonló, s egy nappal az után vezették be, hogy az EU pénzügyminiszterei szerdán ideiglenes jelleggel elfogadták az Európai Bizottságnak az áfaszabályozással kapcsolatos, szigorítást ajánló határozatát (lásd keretes írásunkat).

"Természetesen már rég meg kellett volna oldania a dán kormányzatnak ezt a problémát" - válaszolja a körhintázással kapcsolatos kérdésünkre László Ákos közgazdász, karbonpiaci szakértő. "Mint minden rendszerben, itt is lehetnek hibák, az áfacsalás nem egyetlen piachoz kapcsolt, ezért ezt hiba lenne botrányként beállítani. Számos áru piacán ismert probléma az áfacsalás, ezért tették most áfamentessé az adásvételt, hogy még a lehetőségét is kizárják a csalásnak" - mondja Lukács.

A dán kormányzat még nem közölte, mekkora a veszteség, de valószínűleg eléri a százmilliós - esetleg milliárdos - nagyságrendet (1 dán korona 36,25 forint). A dán energia- és klímaügyi minisztériumának szóvivője szerint a szabályozást már megszigorították, így minden karbonkvóta-kereskedéssel foglalkozónak szoros ellenőrzésre kell mostantól számítania. A csalásról szóló hírek kellemetlenül érintik a nemzetközi gazdasági jogi szabályozással kialakított ETS-karbonkereskedelemben érdekelteket, s magát az egész rendszert is egyre több kritika éri mostanában. A tisztán piaci alapú karbonkereskedelmi megoldások hívei az állami tényezőt okolják az átláthatatlanságért, de James Hansen, a NASA vezető klímakutatója a szennyezési jogok adásvételét tartja általában károsnak.

Az európai karbonpiac forgalma a 2007-es 32,79 milliárd euróról 61,66 milliárdra nőtt 2008-ban. Az ETS-ben hatátidős (futures) és azonnali (spot) ügyletek futnak. A New Energy Finance londoni elemzőcég adatai szerint a korábbi hatalmas növekedés után először 2009 harmadik negyedévében csökkent az ügyletek forgalma az ETS-ben, miután a második negyedévben a francia Bluenext tőzsdén keresztül lebonyolított csalások ugrásszerűen megnövelték a forgalmat. A francia áfaszabályozást azóta megváltoztatták.

Fordított adózással a körhintacsalás ellen

Az Európai Bizottság javaslata nyomán az EU-n belüli kvótakereskedelem végig áfamentes lesz, csak az utolsó vásárló, azaz kvótafelhasználó fizeti meg az áfát a költségvetésnek (ez a fordított adózás), ahonnan mindjárt vissza is igényelheti, kizárva a csalás lehetőségét. "A csalók nagyon hamar felfedezték a kvótakereskedelemben rejlő áfa-csalási lehetőséget, de a bizottság is nagyon gyorsan reagált erre" - nyilatkozta az ügy kapcsán Kovács László adóügyi biztos az MTI brüsszeli tudósítójának.

A bizottság javaslata kiterjedt két másik, a csalók által rendszeresen használt árucikkre, a mobiltelefonokra és az integrált áramkörökre is. Ezt azonban néhány tagállam ellenkezése miatt most nem sikerült elfogadtatni. Kovács jelezte: jövő júniusig az új tagságú EU-bizottság átgondolja a kérdést, és új előterjesztést készít. Addig is Brüsszel kész a tagállamok erre vonatkozó, átmeneti mentességet célzó kérését megvizsgálni.