SOS: tíz vészjelzés, ami klímaváltozásra utal

2009.12.07. 11:58

Noha Közép-Európában még nem érezzük a bőrünkön a klímaváltozást, máris létezik tíz olyan megfigyelhető jelenség, amelynek súlyosbodása várható a következő években. Térképünkről kiderül, hol, milyen következményei lehetnek a felmelegedésnek, az áradásoktól a síturizmus visszaszorulásáig.

1. Megkezdődött a 15 millió négyzetkilométert elborító Jeges-tengeri jégpáncél olvadása, amely több állatfaj, így a jegesmedve kihalásával fenyeget. A nyílt víz több meleget nyel el, mint a jég, ami tovább gyorsítja a melegedést, az olvadást. Az amerikai partok mellett húzódó északnyugati-átjáró és az orosz partok menti északkeleti-átjáró 2008-ban először néhány hétre hajózhatóvá vált a nyári időszak alatt.

2. A grönlandi és antarktiszi gleccserek olvadása tovább emeli az óceánok vízszintjét. A déli-sarki jégrétegnek eddig csak a földrész nyugati részén tapasztalt csökkenése, mostanra a keleti partvidéket is elérte. A grönlandi gleccserek teljes elolvadása 7 méterrel, az antarktiszi jégrétegé pedig több mint 70 méterrel emelné a tengerek szintjét.

3. A magashegységek gleccsereinek olvadása - például a Himalájáé - számos térség (Észak-India, Kína) vízellátását fenyegeti. A forró égövben fekvő Andok gleccserei harminc év alatt felszínük 30-100 százalékát veszítették el, a Pireneusoké pedig 2050-ig teljesen eltűnhetnek. 2007-re a Kilimandzsárót 1912-ben borító jégréteg 85 százaléka tűnt el.

4. A tengerek szintjének emelkedése gyorsabb, mint korábban várták. A szintemelkedés mértéke, az évszázad végéig az egy métert is meghaladhatja - állítják klímaszakértők. Sok szigetországot, így például a Maldív-szigeteket elborítja majd az ár. Sűrűn lakott partvidéki régiók (Banglades, Vietnam és Hollandia) és számos nagyváros kerül veszélybe.

Forrás: MTI

A globális felmelegedés lehetséges következményei világszerte


5.
Az óceánok elsavasodása fenyegeti a Földön élő tengeri fajok egyharmadának otthont adó korallzátonyokat, amelyek félmilliárd embernek nyújtanak megélhetést, és védik a partokat a tengerártól. Már a víz pH-értékének kismértékű csökkenése is visszafogja a kagylók kalciumlekötését, így jóval törékenyebbé válnak.

6. Gyakoribbá váltak a szélsőséges időjárási jelenségek. Minden bizonnyal lesznek olyan évek és évtizedek, amelyekben sok kánikula és árvíz lesz az esős vidékeken, illetve aszály a sivatagos régiókban.

7. Az esőerdők kivágása csökkenti az erdőségek szén-dioxid-lekötő képességét, mindenekelőtt az Amazonas vidékén. Jelenleg az Amazonas vidékének erdői évente 66 milliárd tonna szén-dioxidot kötnek le, közel háromszorosát annak a mennyiségnek, amelyet a világban használt fosszilis üzemanyagok kibocsátanak.

8. Intenzívebbé válik a sivatagosodás, főként a Száhel-övezetben (másképp az éhségövben), vagyis a Szahara déli részén, és Kína északi részén. A közép-afrikai Csád-tó felszíne például 40 év alatt egytizedére csökkent. Míg a hatvanas évek végén a tó vízfelülete 25 ezer négyzetkilométerre terjedt ki, s egykor a világ hatodik legnagyobb tava volt, jelenleg már csak 2500 négyzetkilométeres.

9. A tőzeglápok és nedves övezetek kiszáradása következtében, máris 20 százalékkal nőtt e területek szén-dioxid-kibocsátása a Wetlands International nevű civil szervezet szerint. A legnagyobb kibocsátó országok ezen a területen Indonézia, Oroszország és India.

10. Végül egyre több metán szabadul fel az északi vidékek valaha állandóan fagyott (permafroszt) talajából, valamint a tengerek fenekéről. A metán a szén-dioxidnál 25-ször erősebb üvegházhatású gáz.

KAPCSOLÓDÓ CIKK