Menekültáradatot okozhat az éghajlatváltozás

2009.12.09. 15:29
Legkevesebb 25 millió, de akár egymilliárd ember is földönfutóvá válhat az éghajlatváltozás miatt 2040-ig. Ami bizonyos: az utóbbi húsz évben megduplázódott a természeti katasztrófák száma, és ahogy egyre több üvegházgáz kerül a levegőbe, a helyzet rosszabbodni fog.

A klímakonferencián közölt kutatási eredmények egyik legfontosabbika a következő: akár egymilliárd ember is elveszítheti lakhelyét a klímaváltozás miatt a következő negyven évben. Az adatok a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) friss felméréséből származnak.

A Koppenhágában bemutatott tanulmány szerint már el is indult a éghajlatváltozás keltette menekülthullám; tavaly világszerte 20 millióan váltak hajléktalanná környezeti katasztrófák következtében, amelyek gyakorisága a globális felmelegedés előrehaladtával tovább nő. Az IOM szerint a klímamenekültek többsége nem tud elvándorolni hazájából gazdagabb országba, ahol több a lehetőség a boldogulásra.

A menekültek legfeljebb a természeti csapás sújtotta régió elhagyására képesek, és az amúgy is túlnépesedett környező nagyvárosokig jutnak el. "Főként az anyagi források szűkössége miatt a nemzetközi migráció útja nem áll nyitva a klímamenekültek többsége előtt, sorsuk ezért jellemzően az érintett országok belső ügye marad" - áll a tanulmányban.

Az IOM szerint a jövőben várható fejleményekkel kapcsolatos becslések nagy szórást mutatnak: legkevesebb 25 millió, de akár egymilliárd ember is földönfutóvá válhat az éghajlatváltozás miatt a következő négy évtizedben. Annyi azonban bizonyos, hogy az utóbbi húsz évben megduplázódott a természeti katasztrófák száma, és az üvegházgáz-kibocsátás növekedésével a helyzet még súlyosabb lesz - állítják a nemzetközi szervezet szakértői.

Az IOM tanulmánya szerint az évszázad közepéig főként olyan régiókban jelenhetnek meg klímamenekültek nagy számban, amelyek az éghajlatváltozástól függetlenül is nagy nehézségekkel küzdenek. Ezek a térségek Nyugat-Afrika és Délkelet-Ázsia egyes vidékei, Közép-Amerika legnagyobb része, valamint Banglades és Afganisztán egésze.


Bangladest sújtja leginkább a klímaváltozás

Banglades amúgy is a figyelem középpontjában van a klímakonferencián. A Gangesz és a Brahmaputra mocsaras deltájában fekvő országot sújtják leginkább az egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási jelenségek és természeti katasztrófák a Germanwatch német klímakutató szervezet Globális Klímakockázati Indexe szerint.

A Germanwatch a természeti katasztrófákban elhunyt emberek száma és a keletkezett anyagi kár alapján becsülte meg az egyes országok klíma-kitettségét. Az 1990 és 2008 közötti időszakra vonatkozó adatokat a világ legnagyobb viszontbiztosítója, a német Munich Re bocsátotta a kutatók rendelkezésére.

A lista élén Banglades végzett, ahol az elmúlt két évtizedben összesen 244 természeti katasztrófa éves átlagban 8241 emberéletet követelt, valamit 2,18 milliárd dollár értékű kárt okozott. Az ország nagyrészt egy 140 ezer áldozatot szedő 1991-es hurrikán miatt került az első helyre.

Éppen ezért a bangladesi tárgyalócsoport azzal a mandátummal érkezett Koppenhágába, hogy támogatást kérjen az ország megsegítésére a klímaváltozás elleni fellépéshez. Amennyiben a konferencián klímaalap felállítása mellett döntenek a részt vevők, Banglades 15 százalékot kér a pénzből - közölte sajtótájékoztatóján Hasszán Mahmud Khondoker környezetvédelmi miniszter, tudósít a Reuters hírügynökség. 

"A mi partvidékünkön több ember él, mint az összes [veszélyeztetett] szigetországban együttvéve", érvelt a miniszter. Banglades azt igényli az üvegházgáz-kibocsátásért legnagyobb mértékben felelős 29 fejlett országtól, hogy nemzeti össztermékük 1,5 százalékával járuljanak hozzá a klímaalaphoz. Ez mintegy 600 milliárd dollárt jelentene. Az ENSZ becslései szerint a klímaváltozás elleni fellépés hosszú távon évi 300 milliárd dollárba kerülne.

Négy ország valóban egy zöld pénzalap létrehozásának bejelentésére készül a konferencián, még a szerdai napon. A közös fellépésre készülő országok: Ausztrália, Mexikó, Nagy-Britannia és Norvégia. "A kezdeményezés tényét meg tudom erősíteni, de ez csak a klímaegyezmény finanszírozásának rendszerére vonatkozik, nem az alapba kerülő pénzek nagyságára" - nyilatkozta Hanne Bjurstroem, a norvég küldöttség vezetője a Reutersnek.  Az alapból a fejlődő országokat támogatnák az áradásokhoz, aszályos időszakokhoz, az emelkedő tengerszinthez és állatfaj-kihalásokhoz való alkalmazkodásban.

 

"A klímakockázati index csak a halálos áldozatokat veszi figyelembe"
A Globális Klímakockázati Index második helyén Mianmar (Burma) szerepel évi átlagban 4522 halálos áldozattal és 707 millió dolláros kárral. A áldozatok és károk 95 százaléka itt is egyetlen eseménnyel, az 1998-ban tomboló Nargis hurrikánnal magyarázható. A leginkább érintett országok közé tartozik még Honduras, Vietnam, Nicaragua, Haiti, India, a Dominikai Köztársaság, a Fülöp-szigetek és Kína. Az első húsz között csak négy fejlett ország szerepel: Olaszország, Portugália, Spanyolország és az Egyesült Államok.

Az elmúlt két évtizedben 11 ezer természeti katasztrófa világszerte összesen 600 ezer emberéletet követelt, és mintegy 1700 milliárd dolláros kárt okozott. Egyedül 2008-ban 654 természeti csapás 93700 áldozatot szedett, és 123 milliárd dolláros kárt okozott - derül ki a tanulmányból. "Bár nem vezethető egyértelműen vissza a klímaváltozásra a mi összegzésünkben szereplő összes természeti katasztrófa, az bizonyítható, hogy a különösen szélsőséges időjárási jelenségek gyakorisága nőtt az elmúlt időszakban" - mondta Sven Harmeling, a tanulmány egyik szerzője az eredmények keddi koppenhágai bemutatóján.

A Germanwatch tanulmánya nem veszi figyelembe azokat a milliókat, akik nem haltak ugyan meg, de rendkívüli szenvedéseket viselnek el a természeti katasztrófák következtében - így kommentálta az eredményeket Saleemul Haq, a londoni székhelyű Nemzetközi Környezeti és Fejlesztési Intézet (IIED) klímaváltozási részlegének vezetője a The Daily Star bangladesi lapnak. Haq elmondta: ha a katasztrófákat túlélők nélkülözését is számításba vették volna, több afrikai ország is bizonyosan a jelentősen érintett országok között szerepelne.

KAPCSOLÓDÓ CIKK