Áprilisi nyár, szárazságtól a felhőszakadásig - időjárás visszatekintő

Bár Magyarország időjárása 2009-ben nem hozott gyökeres változást a Kárpát-medencében megszokott átlagos menetétől, mégis akadtak szélsőséges hetek, hónapok. Többször történt hirtelen, néhány nap leforgása alatt évszakváltás, sőt egy ízben hat nap alatt két évszakot is ugrott a természet. Következzen időjárási visszatekintőnk első része.

A legnagyobb fagyban zárták el a gázcsapot

Januárban az orosz-ukrán viták eredményeképpen elzárták a gázcsapot éppen akkor, amikor igen fagyos napok köszöntöttek ránk. Egy markáns anticiklonnak köszönhetően a Kárpát-medencébe még az előző év legvégén behatoló hideg levegő megnyugodott, fagyos köd, majd belőle ködfelhő képződött, a medencében kialakult az úgynevezett hideg légpárna. Napközben is országszerte nulla fok alatt maradt a hőmérséklet, a háztartások fűtését teljes fokozatra kellett kapcsolni. Az energiaválságot szerencsésen átvészeltünk, és a hőmérséklet is emelkedésnek indult a hónap közepétől, csupán az utolsó naptól tért vissza rövid időre a tél.

Február egy átlagosan hideg nappal indult, majd gyors enyhülés következett. Hetedikén helyenként már 15 foknál is melegebbet mértek. A hónap közepén ismét hidegfront érkezett, de hótakaró elsősorban az északi megyékben alakult ki. Február végéig folyamatosan gyarapodott a hó az Északi-középhegység csúcsain. 27-én a Börzsöny tetejét közel egyméteres hó borította. A gyorsan jött enyhülésnek és esőzésnek köszönhetően a tetemes hóréteg nagy része március első napjaiban elolvadt, így néhány napra folyóvá duzzadtak a hegyi patakok.

Március igazi tavasz eleji időt hozott, átlagos körüli hőmérséklettel, gyakori frontátvonulással, sokfelé kiadós esővel. A talaj országszerte vízzel telített volt, a rügyezés megindulását nem veszélyeztette fagy. Ekkor még nem sejthettük, hogy a talajban tárolt vízmennyiséggel kell gazdálkodnunk az elkövetkező csaknem két hónapban.

Korai nyár aszállyal

Az esőhelyzet májusban sem sokat javult, nagyon ritkán fordult elő frontátvonulások alkalmából elszórt jelleggel záporeső, amely sajnos csak kevés helyet érintett. Általában kora nyári hőmérsékletek jellemezték a tavasz utolsó hónapját, csupán egy-egy hűvös nap fordult elő, amikor nagy széllel hidegfront vonult át. Az első hőség nap 11-re esett, azaz ekkor az ország egyes részein a hőmérséklet csúcsértéke meghaladta a 30 fokot. Május második felében is folytatódott az aszály, a hónap utolsó napján azonban az ország jelentős részén egy hidegfront hatására kiadós csapadék hullott, és ez már jelezte a júniusi időjárási fordulatot.

Medárdi viharok

A sokéves átlag alapján hazánkban a legcsapadékosabb hónapban, júniusban véget ért a két hónapig tartó kemény aszály. Az érkező csapadék azonban néhol újabb gondokat okozott. Az erős besugárzás és a gyakori légköri labilitás következtében a heves záporok helyenként több centis jegeket is tartalmaztak, amely nagy pusztítást végzett. A nagy intenzitás miatt rövid ideig belvizek is kialakultak, tovább rontva a kultúrnövények beérésének esélyét. A hónap első felében elsősorban átvonuló, behullámzó hidegfrontok hatására jöttek létre a nagy esők. 20. és 26. között pedig egy magassági hidegcsepp húzódott tartósan hazánk fölé, amely vegyesen okozott csendesebb folyamatos esőzést és heves zivatarokat, és az időszak elején az ország jelentős részén a 15 fokot sem érte el a nappali hőmérséklet. A hónap utolsó napjaiban visszatért az igazi nyár. A gyakori viharok, heves jégesők mellett helyenként kisebb tornádókról is érkezett jelentés.