Titkosítani akarja a román államfő a verespataki bányanyitással kapcsolatos döntést azzal, hogy a nemzetbiztonsági kabinet elé akarja utalni az kérdést. Romániai környezetvédők tiltakoznak az ellen is, hogy az új bukaresti kormány egymilliárd eurós garanciával támogatná meg a ciántechnológia miatt súlyosan környezetrombolónak tartott aranybányát az Erdélyi-középhegységben.

Hetven romániai környezetvédő szervezet tiltakozik a decemberben megalakult új román kormány és Traian Basescu államfő a verespataki aranykitermeléssel kapcsolatos tervei miatt. A zöldek leginkább azt kifogásolják, hogy az Emil Boc vezette kormány sajtóhírek szerint egymilliárd eurós állami garanciával támogatná meg a ciántechnológiás aranybányát az Erdélyi-középhegységben. Az erről szóló sajtóhíreket kormányzati források nem cáfolták.

Az egymilliárd euró mintegy kétharmada az IMF-hitel harmadik részletének, amit a válságban megroggyant román gazdaság támogatására folyósít a Nemzetközi Valutaalap az országnak, de amelynek kifizetését az őszi kormányválság és elnökválasztási kampány miatt elhalasztották. A civil szervezetek hangsúlyozzák: a verespataki bánya 80 százalékban a kanadai érdekeltségű Rosia Montana Gold Corporation vállalkozása lenne. Ebből következően nem tekinthető olyan közhasznú projektnek, mint például a fiatalok lakáshoz jutását 2009-től támogató állami hitelgarancia-program, amelyre hasonló összeget szánt a román kormány.

Verespatak támogatói szerint viszont, ha a bánya beindulna, Románia lenne Európa első számú aranykitermelője. A környék polgármesterei azért támogatják a kanadai vállalat tervét, mert arra számítanak, az RMGC több ezer embernek - köztük munkanélküli bányászoknak - biztosítana megélhetést. A kormányzati támogatók azzal számolnak, hogy a bányanyitás összességében több mint négymilliárd dollár hasznot hajtana Romániának.


Vitatják a zöldek, hogy Verespatak nemzetbiztonsági kérdés lenne
 
A hetven szervezet szerkesztőségünkbe eljuttatott közös nyilatkozatában törvénytelennek tartja, hogy Verespatakról a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT, a nemzetbiztonsági kabinet) döntsön. Erről Traian Basescu, a novemberben újabb ötéves mandátumot szerzett államfő beszélt még decemberben.

A zöldek szerint a bányanyitás nem honvédelmi, sem pedig nemzetbiztonsági kérdés, hanem a kormány illetékes dönteni az ügyben, a környezetvédelemmel foglalkozó állami hatóságok szakvéleménye alapján. Amennyiben a CSAT mégis magához vonná az elbírálás jogát, azzal saját magának rendelné alá a kormányt, másfelől kizárná a döntésből a koalíciós partner RMDSZ-t, melynek nincs tagja a nemzetbiztonsági kabinetben. A hetven szervezet szerint aggályos, hogy a verespataki bányaterv körüli döntések jelenleg sem kellőképpen átláthatók, de ha nemzetbiztonsági ügynek minősülnek, akkor a titkosítás még inkább ellehetetleníti az igazi közvitát.

Forrás: MTI

Így néz ki Verespatak városa most


A CSAT szerepét ellenző zöld szervezeteknek ad igazat a volt környezetvédelmi miniszter, Korodi Attila is. "Uniós előírás, hogy környezetvédelmi kérdésekben csak szakhatóságok dönthetnek" - nyilatkozta az exminiszter az Új Magyar Szó napilapnak. A civil szervezetek erre a jogelvre hivatkozva akarnak panasszal fordulni az Európai Bizottsághoz.

Az Evenimentul Zilei bukaresti napilap ide kapcsolódó kommentárja szerint, ha valóban a nemzetbiztonsági kabinet elé kerül Verespatak ügye, ez a közvéleménynek és a mindazoknak a nem kormányzati intézményeknek az arcul csapását jelenti, amelyek mindeddig a projekt ellen foglaltak állást. Példaként említi a lap a kulturális minisztériumot, a Román Akadémiát és az ortodox egyházat.

A verespataki beruházást ellenző szervezetek azt is kifogásolják, hogy a bányanyitás újraértékelése bekerült a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ koalíciós kormány programjába. A hetven szervezet arra emlékeztet: a beruházó területrendezési tervét másodfokon és jogerősen felfüggesztette a temesvári táblabíróság 2009. március 19-én, így a kitermelés nem indulhat meg. A zöldek azt hangsúlyozzák, pontosan azért nem lehet újraértékelni a beruházást, mert maga a bányanyitás hivatalos értékelése, hatásvizsgálata elindult ugyan a környezetvédelmi törvény előírásai szerint, de nem zárult le.


Szűklátókörűséggel vádolják az RMDSZ-es környezetvédelmi minisztert

A zöldek a Verespatak-ügyben megszólaló két miniszter nyilatkozatait is kifogásolják. A gazdasági tárca demokrata-liberális vezetője, Adriean Videanu több ízben is arról beszélt, támogatja a bánya mihamarabbi megnyitását. A hetven szervezet ezt nyomásgyakorlásnak tartja, és arra szólítja fel a minisztert: kormánytagként vonja vissza nyilatkozatait, mert a bányanyitás környezetvédelmi engedélyezéséről végső soron a kormánynak kell döntenie.

Az RMDSZ-es környezetvédelmi miniszter, Borbély László Verespatak kapcsán arról beszélt, hogy akkor adja beleegyezését a beruházáshoz, ha teljes mértékben meggyőződik róla, hogy nem fogja elszennyezni a környezetét. A civilek válaszul azt emelik ki, hogy Borbély szavaival azt sugalmazza, hogy a miniszter akarata és személyes meggyőződése a döntő Verespatak kérdésében, nem pedig a tudományos alapon folyó környezetvédelmi hatástanulmány következtetései.

Verespatak továbbá nem csak lég-, víz- és talajszennyezési kérdés - áll a nyilatkozatban. Amennyiben a Rosia Montana Gold Corporation lehetőséget kap az aranyérc kinyerésére, ez gyakorlatilag a Verespatak környéki hegyek eltüntetésével egyenértékű, mert a kitermelés külszíni fejtéssel zajlana. Eltűnne továbbá a középkori eredetű kisváros, maga Verespatak, továbbá az aranybányászat római korból fennmaradt, nemzeti kincsnek számító emlékei. Az aranykitermelés a tájseben kívül véglegesen megváltoztatná a környék élővilágát, sérülne a biodiverzitás. Mindez túlmutat a miniszter "szennyezéssel" kapcsolatos szavain - áll a hetven szervezet által aláírt közös nyilatkozatban.


Evenimentul Zilei: mindenki vesztese lesz a verespataki bányaprojektnek
Egyaránt vesztese lesz a román állampolgár, a román állam és a nemzeti örökség a verespataki bányaprojekt megvalósításának - állítja az Evenimentul Zilei (EvZ). A svájci Ringier kiadásában megjelenő bukaresti napilap szerint a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) számára is rendkívüli üzleti kockázattal bír az Erdélyi-érchegység aranyának kiaknázása, a román államnak pedig alig hoz valamit a konyhára. Még a cég által beígért 250 új munkahely jelentős részét is külföldi alkalmazottakkal kívánják betölteni, teszi hozzá a lap. Az EvZ különösen súlyosnak tekinti, hogy tönkreteszik majd az ország egyik legszebb körzetének tájképét, a ciántechnológia alkalmazása megfertőzheti a környék vizeit, rontja a talaj minőségét, földcsuszamlásokat és áradásokat okozhat - ismerteti az EvZ cikkét az MTI tudósítója.

A bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) legutóbbi, Verespatakkal kapcsolatos vezércikkében megállapította: aligha volt olyan politikai-közéleti téma az elmúlt évek során, amelyet olyan mértékű konszenzus övezett volna, mint amilyen a verespataki bányaprojekt. A közéleti szereplők, politikusok számára egyenesen megbélyegzőnek számított, ha valakire azt mondták, hogy támogatja a beruházást. Így történhetett például, hogy Eckstein-Kovács Péter volt RMDSZ-es szenátor és az egyébként magyarellenességéről messze földön híres Gheorghe Funar volt kolozsvári polgármester közösen nyújtott be törvénytervezetet a ciántechnológia teljes betiltásáról. Az indítvány jelenleg valahol egy parlamenti iroda fiókjában hever - idézi fel a szerző.