Mindenki kaphat a szén-dioxid-adóból Kaliforniában

2010.02.06. 16:43

Aki takarékoskodik az energiával, pluszpénzt kap az államtól - ezt a megoldást fontolgatják az energiafelhasználás csökkentése érdekében kaliforniai döntéshozók. Az energiabónusz értéke akár az 1000 dollárt is meghaladhatja egy négyfős család esetében. Magyarországon csak pályázni lehet a szén-dioxid-kvótákból származó állami pénzalapra.

A kérdéssel foglalkozó állami bizottság javaslata lényegében az, hogy Kalifornia ossza vissza a lakosságnak annak a bevételnek a nagyobbik részét, amit az üvegházhatású gázok kibocsátásra kiszabandó új adófajtából származna, tudósít a Wall Street Journal (WSJ) konzervatív üzleti napilap.

A pénzt adókedvezmény vagy osztalék formájában kapnák vissza a kaliforniaiak. Hogy pontosan mennyi járna, azt még nem tudni, mert egyelőre maga az üvegházgáz-adó is csak tervezet formájában létezik. A javaslat része annak a folyamatnak, amelyben a leginkább környezettudatos amerikai állam döntéshozói azt vizsgálják, melyik a leghatékonyabb rendszer, amelyben üvegházgáz-kibocsátási jogokkal lehet kereskedni.

Amennyiben a cégek számára kötelező lesz megvásárolni az üvegházgáz-kibocsátásuk jogát (ez gyakorlatilag új adónemnek felel meg), a termékek nagy többsége drágulni fog, ám ez spórolásra fogja sarkallni a fogyasztókat. Az állami bevétel visszaosztása pontosan ezt a drágulást hivatott kompenzálni. A pluszpénzből minden fogyasztó részesülne, attól függetlenül, hogy mennyire takarékoskodik a fosszilis energiahordozókkal, ám azok pénztárcája vastagodna a leginkább, akik jelentősen lecsökkentenék az energiafelhasználásukat.

Forrás: [origo]

Kaliforniában egyre népszerűbb a megújuló energia


Míg a törvényhozás szövetségi szinten passzívnak mutatkozik, és a klímavédelmi törvény ádáz politikai viták tárgya Washingtonban, Kalifornia teljes gőzzel a saját törvényei megalkotásán dolgozik, azzal együtt, hogy máris joggal minősíthető a világ egyik leginkább környezettudatos országának. Az állam 2020-ra az 1990-es szintre tervezi leszorítani üvegházgáz-kibocsátását, és 2,8 milliárd dollárért 3000 megawattnyi naperőmű-kapacitást építenek ki 2016-ra (ez utóbbi Arnold Schwarzenegger Egymillió napelemes háztető című programjának része). A most tervbe vett, kötelező kvótakereskedelem révén kivetett adó minden olyan melléktermékre vonatkozna, ami a fosszilis energiahordozók elégetéséből származik és üvegházgáznak minősül. A kereskedési rendszer a tervek szerint 2012-től lépne életbe.


Kalifornia cselekszik, az USA még gondolkozik 

A kaliforniai bizottság még nem tudott megállapodásra jutni azt illetően, hogy az állami jövedelmet milyen módon osszák vissza a fogyasztóknak: adókedvezmény vagy éves juttatás formájában.

Robert Stavins, a Harvard Egyetem Környezeti Gazdaságtan programjának vezetője arra hívta fel a figyelmet a terv kapcsán a WSJ-ben, hogy a szennyezési jogok kereskedelmének bevezetése a régió kevésbé tehetős lakóit sújtaná jobban. Stavins ugyanakkor hozzátette, a visszaosztásos módszer kevesebb hasznot hozna ugyan, azonban a kvótakereskedelemből származó bevételt használhatnák arra, hogy csökkentsék a munkaerővel és a tőkével kapcsolatos adóterheket.

Az üvegházgáz-kibocsátási jogok eladásából kezdetben, 2012-ben kétmilliárd, míg 2020-ban már 20 milliárd dollár dollár bevételt vár az állam. A bizottság ajánlása szerint a bevételek 75%-át kéne visszaosztani a lakosságnak. Hogyha Kalifornia az osztalékos megoldás mellett dönt, akkor egy négyfős család 2012-ben 388 dollárt kapna.

Sem osztalék, sem bónusz: pályázni kell Magyarországon a klímapénzre
Magyarországon nincs szó arról, hogy a lakosság közvetlenül részesülne abból a bevételből, amely az államkasszába folyik be a kiotói egyezmény kvótakereskedelmi rendszere (ETS) alapján eladott kibocsátási jogokból.

"Magyarország a kvótaértékesítési piacon az úgynevezett Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) működtetésével pozicionálja magát. Az ország vállalta, hogy az eladott kvótákból származó bevételeket kizárólag klímavédelmi célok elérésére költi. Ez azt jelenti, hogy a pénzt olyan beruházásokra kell fordítani, amelyek esetén számszerűen lehet igazolni, hogy megvalósításukkal csökkenni fog az üvegházhatású gázok kibocsátása" - tájékoztatott kérdésünkre a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium sajtóirodájának munkatársa, Szász Péter.

"Minden egyes ZBR-kifizetésnek bizonyos mértékű CO2-megtakarítást kell eredményeznie, és ezzel el is kell számolni a kvótavevők felé. Magyarország az elsők között hozta létre saját zöld beruházási rendszerét, mely keretében azóta két klímavédelmi pályázatot is kiírtak. Ebből a Klímabarát Otthon panel alprogramja már le is zárult, és többmilliárdos nagyságrendű támogatásról született döntés. A nyertes pályázók a támogatott beruházások nyomán alacsony CO2-kibocsátású, energiatakarékos épületeket valósíthatnak meg, melyekben egyúttal alacsonyabb a rezsi" - mondta a KVVM munkatársa.

A ZBR pénzalapját abból a 28,2 milliárd forintból töltötték fel, ami a 2008-ban Belgiumnak és Spanyolországnak értékesített kvótákból származott, de például a panelépületek korszerűsítésére csak 2009 őszétől lehetett pályázni. A Greenpeace a ZBR-pályázat egyéves késése miatt kritizálta a programot. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa november elején lezárult vizsgálatában megállapította, a késlekedés miatt akár 110 milliárd forintnyi bevételkiesés is történhetett a kvótaeladások terén.


Nyolc év alatt jutna 7000 dollár egy családnak

Az összeg 2020-ra emelkedne 1036 dollárra - így a program nyolc éve alatt mintegy 7000 dollárral (aktuális árfolyamon körülbelül 1,36 millió forint) nőne egy család bevétele. A fennmaradó negyedrészt az ipar üvegházgáz-kibocsátásának csökkentésére fordítanák, elsősorban azokat a cégeket támogatva belőle, amelyeknek különösen bonyolult áttérni az alacsony szennyezésű termelésre.

A döntéshozóknak és a tanácsadóknak komoly fejtörést okoz, hogy az indítvány elfogadása után egy adott háztartás esetén hány fogyasztó fizetne a korábbi mértékű energiafelhasználásért. Egy ezzel kapcsolatos közgazdasági elemzés a jövő hónapra várható.

Az egyik legnagyobb kérdés az intézkedéssorozattal kapcsolatban az, hogy - a szövetségi törvényhozás hiányában - a lokális erőfeszítések mennyire hatnak majd destruktívan Kalifornia gazdaságára. Helyi érdekeltségű üzleti csoportok szerint a törvények munkahelyek megszűnését okozhatják azzal, hogy a magas árak miatt az ipari cégek nagy része elhagyja az államot. A támogatók azonban hangsúlyozták, az elsődleges feladat a természeti katasztrófa elkerülése, ami az emberiség közös érdeke.

Chris Knittel közgazdász, az állami bizottság tagja korábban cáfolta, hogy a kaliforniaihoz hasonló állami szintű intézkedések elősegítenék a megoldást, azonban meggyőződésének hangot adva elmondta, az ottani események "nemzeti szintre emelve a vitát" megindíthatják a regionális aktivitást.

KAPCSOLÓDÓ CIKK