Ha benzin helyett bioüzemanyag ég az autó motorjában, azzal máris kevesebb üvegházhatású gáz kerül a légkörbe. Vagy mégsem? Az EU lelkesen buzdít a biodízel használatára, miközben tanulmányok sora szerint ez sokkal inkább szennyezi, mint óvja a környezetet.

Mintegy 500 millió uniós polgár a következő évtizedre közlekedési igényeinek legalább tíz százalékát megújuló energiával, vagyis elsősorban bioüzemanyaggal hajtott járművekkel oldja meg - legalábbis az Európai Unió tervei szerint.

Ám a döntéshozók körében nem teljes az egyetértés, ezt bizonyítja az a több tucat, mindeddig a nyilvánosság elől elzárt uniós hatástanulmány és elektronikus levél, melyek rávilágítanak a bioüzemanyagok használatának mellékhatásaira is - tudósít a Reuters, a hírügynökség birtokába került dokumentumok alapján.


Zöld szervezetek perlik az Európai Bizottságot

Négy környezetvédelmi csoport hétfőn közösen beperelte az EU döntéselőkészítő és végrehajtó testületé, amiért álláspontjuk szerint szándékosan tartott vissza olyan dokumentumokat, melyek a zöldek állítása szerint újabb bizonyítékok arra, amelyet a zöldek már több éve hangoztatnak: a bioüzemanyag-használat nagy mértékű elterjedése erősen károsítja a környezetet, ráadásul az élelmiszerárak növekedéséhez vezet.

Forrás: AFP

A használt étolajat bioüzemanyagként lehet újrafelhasználni

A hétfőn benyújtott keresetben azzal vádolják az Európai Bizottságot, hogy az többszörösen megszegte az átláthatóságra és demokráciára vonatkozó európai törvényeket. A panaszt a négy szervezet az unió Luxemburgban működő törvényszékéhez nyújtotta be - ennél a testületnél fellebbezhetnek természetes és jogi személyek az EU intézményeinek, szerveinek és hivatalainak határozatai ellen. A keresetet a környezeti jogászokat tömörítő ClientEarth, a fenntartható közlekedéssel foglalkozó Transport & Environment, az uniós zöld szervezeteket tömörítő European Environmental Bureau (EEB) és a nemzetközi madárvédelmi szervezert, a BirdLife International nyújtotta be közösen.

A négy csoportosulás az információ szabadságára vonatkozó uniós jogszabályra hivatkozva tavaly október 15-én kért ki egyes környezetvédelmi jelentéseket, és állításuk szerint nem kapták meg az összes általuk igényelt dokumentumot a hivatalos határidőre. Az EB ezzel szemben azt állítja: nem tagadták meg a dokumentumokhoz való hozzáférést, sőt, mintegy 8000 oldalnyi jelentést már át is adtak a négy zöld szervezetnek - informál a Reuters.


Publikálatlan EU-tanulmányok borzolják a kedélyeket

Nem véletlen a felhajtás a dokumentumok körül. Az az összesen 116 publikálatlan jelentés és e-mail például, melyeket hasonló kérésük nyomán a Reuters hírügynökség rendelkezésére bocsátott az EB, jelentős mértékben megkérdőjelezik, hogy az Európai Unió teljesen átgondoltan alakította-e ki bioüzemanyag-programját. Az EU határozott szándéka ugyanis az, hogy 2020-ra az európaiak összes utazásuk legalább tíz százalékát valamilyen megújuló üzemanyaggal, vagyis elsősorban biodízellel működő járművel oldják meg. 

A bioüzemanyagok rövid- és hosszú távú mellékhatásaival kapcsolatos tanulmányok, jelentések nyilvánosságra kerülésével veszélybe kerülhet ez a cél. Amennyiben az uniós program megvalósulna, akkor évi ötmilliárd eurós üzletet jelentene az európai mezőgazdaságnak, egyúttal hatalmas piacot nyitna brazil, indonéz és malajziai import bioüzemanyagok forgalmazásának is.

Magyarországon várhatóan három új bioetanol-üzem kezdi meg működését 2011-ben, amelyek összesen 1,2-1,3 millió tonna kukoricát használnának fel. A három gyár kapacitása enyhíthetné a kínálati felesleg okozta piaci feszültségeket - ez Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) államtitkárának álláspontja.

Az egyik, a Reutersnek átadott uniós jelentés arra is rávilágít, hogy bár a növényi alapú üzemanyagok népszerűsítése növelheti az európai mezőgazdaság bevételeit, a világ szegényebb országaiban élelmiszerhiányhoz is vezethet, hiszen a termőföldek nagysága véges. Ahhoz, hogy az eredeti terv szerint a következő évtizedben kielégítsék az EU biodízel-igényét, újabb 5,2 millió hektárnyi földet, vagyis egy Hollandia-méretű területet kéne művelés alá vonni.


A mellékhatások súlyosabbak, mint az elérhető előnyök

Környezetvédelmi szakemberek arra is figyelmeztetnek a jelentésekben, hogy a bioüzemanyag iránti kereslet növekedése miatt az ázsiai és latin-amerikai gazdálkodók új földekre lesznek kénytelenek terjeszkedni - akkor is, ha ezért trópusi esőerdőket vagy tőzegvidékeket kell majd felégetniük, amivel pedig viszonylag rövid idő alatt hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt szabadítanának a légkörbe.

A biodízel keresletnövekedése már 2008-ban is hatással volt az élelmiszerek árára. Az akkori árnövekedés - amely Mexikóban lázadásokhoz is vezetett - részben a bioüzemanyagok, például az etanol számlájára írható az uniós dokumentumok szerint. Abban az évben ugyanis etanolt gyártottak az Egyesült Államok kukoricakészleteinek jelentős részéből.

Leginkább a növényi olaj világpiaci árát fogja befolyásolni a bioüzemanyag használatának terjedése a Reutershez került dokumentumok szerint. Ha az EU terve megvalósulna, az unió a világ összes biodízel-fogyasztásának mintegy feléért lenne felelős 2020-ra. A jelentések szerint ez mintegy 30-35 százalékkal emelné a növényi olaj árát. Az európai igényeket kielégítendő a duplájára emelkedhet az uniós tagállamokon kívülről származó növényi olajok importja is, melyet valószínűleg délkelet-ázsiai forrásból fedeznének, a környezetpusztító pálmaolaj-előállítás felpörgetése révén.

Ha az európai bioüzemanyag-igény csupán 2,4 százalékát fedeznék olyan pálmaolajból, melyet egykori tőzeglápok helyén létesített ültetvényeken állítanak elő - például Indonéziában -, az máris semlegesítené a bioüzemanyag használatának jótékony hatását - derül ki a Reutersnek eljuttatott egyik EB-tanulmányból. Ha még ennél is több biodízel-alapanyagot kell délkelet-ázsiai forrásból beszerezni, a biodízel-használat többet árt majd a környezetnek, mint ha egyszerűen csak maradnánk a hagyományos benzinnél.

A fenti figyelmeztetések nem vadonatújak: környezetvédelmi szakemberek évek óta nyilatkoznak a biodízel mellékhatásairól. Az viszont meglehetősen új információnak számít, hogy az EU döntéshozói között is vannak, akik aggódnak a program környezetkárosító hatásai miatt. Ezt mutatja legalábbis, hogy erre vonatkozó tanulmányokat és szakértői jelentéseket rendeltek - még ha egyelőre nem is önszántukból hozták a bennük foglalt információkat nyilvánosságra.