Vágólapra másolva!
A mostaninál 100 százalékkal több energiára lesz szükség a világon 2050-re, miközben a szén-dioxid-kibocsátást a felére kell csökkenteni. Az épületek fűtésére és az ipari felhasználásra szánt energia 70 százaléka szénből, földgázból származik, miközben alig nő a kereslet a megújuló energiaforrásokra.
Vágólapra másolva!

A világon 2050-re a mostaninál 100 százalékkal több energiára lesz szükség - hívta fel a figyelmet Stefan Nordenfors, a Schneider Electric (SE) magyar cégének vezérigazgatója. A világ energiafelhasználása 1980 óta 45 százalékkal nőtt, amelynek 72 százalékát kezeli a társaság - erről Nordenfors szerdai budapesti sajtótájékoztatóján számolt be.


Pazarolja a fosszilis energiahordozókat az épületek működtetése

A társaság felmérése kimutatta, hogy az üvegházhatású gázok mintegy felét az épületekben és az iparban felhasznált energiával összefüggésben bocsátják ki. Mindent összevetve az épületek és az ipar háromszor annyi üvegházhatású gázt termel, mint a közlekedés. A vállalat szerint azért is kiemelt fontosságú az energiamenedzsment-eszközök használata, mert az épületek és az ipar esetében az energia 70 százalékát a szén és a szénhidrogének elégetéséből állítják elő, míg a fűtésnek mintegy 90 százaléka alapul a szénhidrogéneken.

Forrás: MTI

2030-ben a jelenleginél 45 százalékkal, 2050-ben a mostaninál 100 százalékkal több energiára lesz szükség a világon. (Az energiakereslet nagyságát olajegységben adtuk meg, a mértékegységről lásd keretes írásunkat)

Hatékonyabban használhatja fel az energiát az emberiség - magyarázta a vezérigazgató -, ha pontosan méri a gáz-, víz- és villanyfogyasztást, illetve ha alacsonyabb fogyasztású eszközöket és rendszereket használ. További takarékosságot tesz lehetővé az automatizálás, a tanácsadás és a képzés.

A cég tapasztalata szerint például a rendszerek ellenőrzése és folyamatos felügyelete nélkül évente, átlagosan 8 százalékkal csökken a lakosság korábban elért megtakarítási szintje. Ennek ok az, hogy az emberek visszatérnek a korábban megszokott energiapazarló magatartásukhoz. A legjobb megoldásnak tehát az automatizálás és a megfelelő tudatosság kombinációja kínálkozik.

A SE energiahatékonysági programjával egyébként több mint 10 százalékkal csökkentette gyáraiban az egy főre jutó energiafelhasználást 2004-2008 között, a 2004-es adatokhoz képest, 2009-2011 között pedig további 10 százalékos megtakarítást tűztek ki célul 2008-hoz viszonyítva.

A projekthez Magyarországon elsőként 2008-ban a SE zalaegerszegi kismegszakító gyára csatlakozott. Az átalakítás révén a zalaegerszegi gyár 2009 novembere és 2010 januárja között átlagosan 73 kilowatt óráról 39 kilowatt órára, csaknem a felére csökkentette a termeléshez kapcsolódó energiafelhasználást.